Cégalapítás és könyvelés Apróhirdetés Németország Társkereső Kötelező biztosítás Németország Hitel Biztosítás Németországban Németország Németországi álláshirdetések

Angela Merkel ismét indul a német kancellári tisztségért

Angela Merkel német kancellár ismét pályázik a Kereszténydemokrata Unió (CDU) elnöki tisztségére, és pártja kancellárjelöltjeként kíván indulni a 2017-es őszi parlamenti választáson - ezt a politikus hivatalosan is bejelentette vasárnap este Berlinben.

Angela Merkel ismét indul a német kancellári tisztségért

A CDU vezető testületeinek tanácskozása után tartott tájékoztatóján Angela Merkel kiemelte, hogy "végtelenül hosszan" mérlegelte a döntést, mert egyáltalán nem magától értetődő pártjának, hazájának és saját magának, hogy 11 év után  folytatja munkáját.
Mint mondta,  szeretné tovább szolgálni hazáját és pártját, akkor is, ha a szövetségi parlamenti (Bundestag-) választást felvezető kampány nagyon nehéz és nagyon eltérő lesz, mint az eddigiek. Nehéz lesz, mert erősödött a társadalom megosztottsága, és a CDU-t a jobboldalról minden korábbinál hevesebb támadások érik, miközben nem szűnik a nyomás a baloldalról sem. Eltérő pedig azért lesz, mert az "őrült sebességű" változások miatt bizonytalanná vált a világ, és válságok sorával kell egyszerre küzdeni, a digitalizáció révén pedig új környezetben kell megvívni a választási harcot.
Angela Merkel kiemelte, hogy demokratákhoz méltó hangnemben kívánja folytatni a választási kampányt, és úgy véli, pártjának jó esélye van a győzelemre, ha komolyan veszi az emberek aggodalmait, okos válaszokat ad a kihívásokra és kiáll értékei mellett.
Az eddigi eredmények közül kiemelte, hogy történelmi mélységbe süllyedt a munkanélküliség, az államháztartásban az egész ciklus alatt rendre többlet keletkezett és nem kellett emelni az adókat.
A politikus groteszknek és abszurdnak nevezte a kancellári munkája folytatásával kapcsolatban az amerikai elnökválasztás óta felfokozott várakozásokat. Senki sem tudja egyedül "jobbra fordítani a dolgokat" a világban, Európában és Németországban. A politika az érdekek egyeztetéséről, a kompromisszumokról és a "szó szerint lépésenkénti előrehaladásról" szól - mondta.
Kérdésre válaszolva leszögezte, hogy a 2021-ig tartó törvényhozási ciklus végéig vállalná a német kormány vezetését.
Hangsúlyozta, hogy a menekültválság nem volt a döntését nagyban meghatározó tényezők között, és nem akar módosítani irányvonalán, ugyanolyan hozzáállással akar dolgozni a német társadalom összetartásának megőrzéséért, mint eddig. A következő évek legfontosabb feladatának az ország felkészítését nevezte a  digitalizációval megindult átalakulásra, amely szavai szerint a könyvnyomtatás feltalálásához vagy a gyáripar megjelenéséhez foghatóan mély, alapvető gazdasági, társadalmi és kulturális változásokhoz vezet. Így például kérdéses, hogy az ipar továbbra is képes lesz-e 20 százalékkal hozzájárulni a hazai össztermékhez (GDP) - vetette fel Angela Merkel.
A CDU és a bajor testvérpárt, a Keresztényszociális Unió (CSU) közötti, a menekültválság során feszültté vált viszonnyal kapcsolatban kérdésre válaszolva azt mondta, hogy "a kölcsönösség elve alapján" Horst Seehofer CSU-elnök, bajor kormányfő nem vesz részt ugyan a CDU december 6-án kezdődő kétnapos esseni tisztújító kongresszusán, de a két párt 2017 elejére közös választási programot alkot.
Horst Seehofer üdvözölte Angela Merkel döntését, müncheni nyilatkozatában kiemelte: a testvérpárt vezetőjének elhatározása nyomán világossá vált a helyzet, a CDU és a CSU így tisztázhatja, hogy milyen témákkal indulhatnak neki együtt a választási kampánynak, és melyek lehetnek azok az ügyek, amelyekben a CSU más álláspontot képvisel.
A koalíciós társ szociáldemokraták (SPD) és az ellenzéki Zöldek részéről kiemelték: nem számítanak arra, hogy Angela Merkel bejelentésével véget ér a CDU és a CSU vitája, az utóbbi hónapok pedig megmutatták, hogy Angela Merkel már nem "verhetetlen".
Angela Merkel 2000 óta vezeti a CDU-t, eddig nyolcszor választották meg elnöknek. A kancellári tisztségért eddig háromszor indult - 2005-ben, 2009-ben és 2013-ban -, rendre el is nyerte a pozíciót, és ő a rangidős a nyugati demokráciák kormányfőinek körében.

Forrás: MTI Fotó: Getty Images

Angela Merkelnek távoznia kell

Németországban a lakosság csaknem 40 százaléka szerint Angela Merkel kancellárnak távoznia kell menekültpolitikája miatt - mutatta ki egy pénteken ismertetett felmérés.

Angela Merkelnek távoznia kell

A Focus című hírmagazin megbízásából készített közvélemény-kutatás szerint a lakosság 39,9 százaléka követeli a kancellár távozását. A relatív többség, 45,2 százalék nem gondolja, hogy Angela Merkelnek távoznia kell, a reprezentatív felmérésben megkérdezettek 14,9 százaléka pedig nem foglalt állást a kérdésben.
A kancellár távozását követelők aránya a legnagyobb parlamenten (Bundestag-) kívüli párt, az Alternatíva Németországnak (AfD) hívei körében a legmagasabb, 64,4 százalékos. Az Angela Merkel vezette CDU/CSU jobboldali pártszövetség szavazóinak 26,6 százaléka, a CDU/CSU-val kormányzó szociáldemokraták (SPD) támogatóinak 41,3 százaléka véli úgy, hogy a kancellárnak le kell mondania menekültpolitikája miatt - ismertette a Focus a hírportálján a felmérést, amelyet az INSA közvélemény-kutató társaság készített 2047 ember megkérdezésével január 22. és 25. között.
Egy másik pénteken bemutatott felmérés szerint a két héttel korábbihoz képest kismértékben emelkedett a kancellár menekültügyi tevékenységével elégedettek aránya. A ZDF országos közszolgálati televízió megbízásából készített kutatás alapján 39 százalékról 41 százalékra emelkedett azok aránya, akik szerint a kormányfő jó munkát végez a menekültügy területén, és 56 százalékról 54 százalékra mérséklődött az elégedetlenek aránya.
A lakosság 31 százaléka szerint a menekültválság kezelése körüli viták távozásra kényszerítik Angela Merkelt, 67 százalék nem számít erre.
A politikusok munkáját általában véve egy mínusz 5-től plusz 5-ig terjedő skálán értékelhetik a megkérdezettek a ZDF Politbarometer nevű kutatásában. A kancellár megítélése nem romlott tovább, teljesítményét ismét 1,0 pontra értékelte a lakosság, ez 2011 ősze óta a legalacsonyabb érték.
Ugyanakkor a január közepén mért 60 százalékról 57 százalékra mérséklődött mindazok aránya, akik szerint Németország nem tud megbirkózni a menekültek nagy számával, és 37 százalékról 39 százalékra emelkedett a bizakodók aránya.
Az Angela Merkel által szorgalmazott európai uniós megoldásban viszont kevesen hisznek. A lakosság mindössze 17 százaléka gondolja, hogy a következő hetekben sikerül az uniós szinten olyan megállapodást kötni, amely a Németországba belépő menedékkérők számának jelentős csökkenését eredményezi. A lakosság 80 százaléka nem gondolja, hogy lesz ilyen összeurópai megoldás.
A németek 50 százaléka szerint nem járna okozna jelentős gazdasági károkat, ha a menekültválság miatt nagymértékben szigorítani kellene a határellenőrzést, míg 46 százalék szerint a német gazdaság komoly károkat szenvedne el ettől. Ugyanakkor csupán 5 százalék gondolja, hogy a rendőrség kellően felkészült a határellenőrzés további szigorítására, és 92 százalék szerint a hatóságnak nincs elég embere, felszerelése az ellenőrzés kiterjesztésére.
A CDU/CSU választói támogatottsága nem változott január közepéhez képest, a pártszövetség a szavazatok 37 százalékát szerezné meg, ha most vasárnap lenne a Bundestag-választás. Az SPD támogatottsága sem változott, 24 százalékos. A Bundestag ellenzéki oldalán a Zöldek a szavazatok 11 százalékát szereznék meg, a Baloldal támogatottsága pedig 8 százalékos. Bejutna a Bundestagba a liberális FDP is, amelyre a választók 5 százaléka szavazna, és a legtöbb elemző szerint jobboldali populista AfD is, amely 11 százalékon áll. E két párt támogatottsága sem változott január a két héttel ezelőttihez képest.
A szavazókorú népességet reprezentáló felmérést a Választási Kutatócsoport (Forschungsgruppe Wahlen) nevű mannheimi intézet készítette a ZDF-nek 1380 ember megkérdezésével január 26. és 28. között.

Forrás: MTI Fotó: Getty Images

Top