Cégalapítás és könyvelés Apróhirdetés Németország Társkereső Kötelező biztosítás Németország Hitel Biztosítás Németországban Németország Németországi álláshirdetések

Jóváhagyták a német autópályadíjat

Jóváhagyta a német autópályákra vonatkozó "tisztességes és megkülönböztetéstől mentes" útdíj bevezetését az Európai Bizottság.

Elkészült a német autópályadíj terve

A megegyezés szerint a külföldiek 10 napos, két hónapos, valamint egész éves időszakra vásárolhatnak úthasználati engedélyt 2,5-20-130 euróért, ez a gépjármű méretétől és károsanyag-kibocsátásától függően változhat. Németország öt gépjármű kategóriát határoz meg.
Az uniós testület által csütörtökön jóváhagyott tervezet szerint a németek számára a jármű nagyságától és környezetbarát voltától függően évente várhatóan mintegy 74 euró terhet jelentene az útdíj. A külföldieknek azonban csak az autópályákon kell fizetniük, a német állampolgároknak a szövetségi autóutakon is.
Alexander Dobrindt német közlekedési miniszter szerint az útdíj bevezetésének célja az, hogy a Németországon nagy számban átutazó külföldi autósok is járuljanak hozzá az egyébként mostanáig teljesen ingyenes német autópálya-hálózat fenntartásához. Az úthasználati díj tisztességes, megkülönböztetéstől mentes és arányos, amelyből nettó 500 millió euró bevétel folyhat be, amit az úthálózat fejlesztésére fordítanak majd.
Az útdíjat leghamarabb a jövő évi parlamenti választásokat követően vezetik be Németországban - tette hozzá.
Az uniós bizottság korábban azt kifogásolta, majd kötelezettségszegési eljárást is indított Németország ellen azzal az indokkal, hogy a törvény diszkriminálja a külföldi állampolgárokat azáltal, hogy a németek a díjat levonhatják a gépjárműadóból, a külföldieknek viszont ez értelemszerűen nem áll módjukban.
Németország a tizenhatodik uniós tagállam, amely útdíjat vezet be.

Forrás: MTI Fotó: GettyImages

Kiterjesztik a teherautók úthasználati díját

Németországban kiterjesztik a tehergépkocsik útdíjfizetési kötelezettségét, a kormány szerdai döntése szerint 2018 közepétől valamennyi elsőrendű főútvonal használata díjköteles lesz.

Kiterjesztik a teherautók úthasználati díját

A 12 800 kilométeres autópálya-hálózat után az elsőrendű főutak csaknem 40 000 kilométeres hálózatát is teljes egészében díjfizetési kötelezettség alá vonják.
A kiterjesztéstől évi 2 milliárd euró plusz bevételt várnak, ezt az úthálózat fenntartására és fejlesztésére fordítják a törvényhozás elé terjesztett jogszabálytervezet szerint, amelynek elfogadása biztosra vehető.
Átalakítják a díjfizetési rendszert is, az alacsony károsanyag-kibocsátású tehergépjárművek kedvezményt kapnak, a magas károsanyag-kibocsátású teherautók, kamionok után pedig többet kell majd fizetni.
Az autópálya-hálózat használatáért 12 tonna megengedett össztömeg felett már 2005 óta fizetni kell, és 2012-ben több mint ezer kilométernyi elsőrendű főutat is fizetőssé tettek. Tavaly 7,5 tonna össztömegre csökkentették a díjfizetési határt, és 1000 kilométerrel növelték a fizetős szakaszok hosszát a főútvonal-hálózatban.
A tervek szerint 2017 végén megvizsgálják, hogy érdemes-e a kisteherautókra - a 3,5 tonna megengedett legnagyobb össztömegű tehergépjárművekre - és a buszokra is kivetni az úthasználati díjat.

Forrás: MTI

Növekszik a kitoloncolt menedékkérők száma

Jelentősen emelkedett a Németországból kitoloncolt menedékkérők száma, több tartományból az idén eddig több elutasított menedékkérőt toloncoltak ki, mint tavaly egész évben.

Növekszik a kitoloncolt menedékkérők száma

Vasárnapi német lapok beszámolói szerint egyebek között Bajorországban, Brémában, Hamburgban és Berlinben emelkedett nagymértékben a kitoloncolások száma. Bajorországból például május végéig 1216 menedékkérőt toloncoltak ki, míg tavaly 12 hónap alatt sem érték el ezt a számot, 1007 menedékkérőt kényszerítettek távozásra.
Több más tartományban is kisebb-nagyobb növekedést regisztráltak. Hessenből a tavalyi 551 után az idén a január-áprilisi időszakban 275 olyan személyt toloncoltak ki, akinek jogerősen elutasították a menedékjog iránti kérelmét, 333 elutasított menedékkérő pedig önként távozott.
A kitoloncolások túlnyomórészt a nyugat-balkáni országok állampolgárait érintik. Esetükben csaknem 100 százalékos az elutasított menedékkérelmek aránya. A hatóságok megítélése szerint a kérelmezők a szegénység elől menekülnek Németországba, és nem politikai vagy vallási üldöztetés elől, ezért nem lehet megadni számukra a menedékjogot.
A térség több országát - Bosznia-Hercegovinát, Macedóniát és Szerbiát - úgynevezett biztonságos származási országként tartják számon a német hatóságok, ami azt jelenti, hogy ezekbe az országokba külön mérlegelés nélkül lehet visszatoloncolni menedékkérőket.
Thomas de Maiziere szövetségi belügyminiszter a napokban bejelentette, hogy tovább gyorsítják a menekültügyi eljárást a Nyugat-Balkánról érkezők ügyében. Kérelmeiket már a befogadó állomásokon elbírálják, vagyis még azelőtt, hogy az úgynevezett integráció-előkészítő létesítményekben - menekültotthonokban - helyeznék el őket.
A kitoloncolás jogintézményének szélesebb körű alkalmazására azért van szükség, mert nemcsak a Nyugat-Balkánról, hanem a háborús, polgárháborús térségekből, például Szíriából és Irakból érkező - és ezért a menekültstátus megszerzésére jó eséllyel pályázó - menedékkérők száma is gyorsan emelkedik, és a folyamat rendkívüli mértékben megterheli a menekültügyi ellátórendszert.
Németországban a menedékjogi kérelmek száma tavaly 60 százalékkal emelkedett, a 2013-ban regisztrált 127 ezerről 203 ezerre. Ennél többen csak a kilencvenes évek elején, a balkáni háborúk idején kértek menedékjogot Németországban. Az idén még magasabbra emelkedik a menekülthullám, a szövetségi bevándorlási és menekültügyi hivatal (BAMF) előrejelzése szerint az év végéig legkevesebb 400 ezer új kérelmet adnak be, vagyis a kérelmek száma a kiugróan magas tavalyi szinthez képest is megduplázódik.

Forrás: MTI Fotó: GettyImages

Tűz ütött ki két németországi menekültszálláson

Tűz ütött ki pénteken egy menedékkérők által lakott bajorországi épületben, a tartományi belügyminiszter szerint meglehet, hogy idegenellenességből fakadó szándékos gyújtogatás történt. Berlinben is tűz volt éjjel egy  menekültszálláson, a német főváros rendőrsége szerint az eset félresikerült gyújtogatásos merénylet volt.

Tűz ütött ki két németországi menekültszálláson

Bajorországban a Waldnaab menti Neustadt nevű, Nürnberg térségében fekvő kisvárosban keletkezett tűz hajnalban egy épületben, amelyben 19 menedékkérő lakik. A tűzoltók gyorsan eloltották a lángokat, bántódása nem esett a lakóknak. Egyikük látta, amint éjjel két férfi kimászik egy földszinti ablakon és elmenekül  - számolt be hírportálján a BR bajor közszolgálati médiatársaság.
"Egyelőre nem biztos, hogy gyújtogatásos támadásról van szó, de nem lehet kizárni, hogy idegenellenesség van a hátterében. Az viszont biztos, hogy mindent megteszünk az ügy feltárásáért" - nyilatkozott  Joachim Herrmann tartományi belügyminiszter.
A kisváros polgármesterét megrázta az eset. Elmondta, hogy az 5500 lakosú településen nincsen nyoma idegenellenességnek. "A neustadti menekültek beilleszkedtek, közénk tartoznak" - emelte ki Rupert Troppmann.
Németországban a menekülthullám erősödésével a rasszista, idegenellenes támadások száma is gyorsan emelkedik. Gyújtogatások azonban eddig többnyire még lakatlan, de már menedékkérők elhelyezésére előkészített ingatlanokban történtek nyilvánvalóan azzal a szándékkal, hogy az önkormányzat ne tudjon menedékkérőket költöztetni az adott környékre.
Augusztus eleje óta viszont gyakrabban fordulnak elő lakott menekültszállások elleni gyújtogatásos merényletek. Ilyen történt péntek hajnalban a Berlin keleti, külvárosi részén fekvő Marzahn-Hellersdorf kerületben is, ahol kilenc lángoló deszkát hajítottak egy menedékkérőket befogadó - lakókonténerekből álló - intézmény területére. A tüzet az egyik lakó eloltotta, a rendőrség pedig délelőtt őrizetbe vett két férfit és egy nőt, akiket azzal gyanúsítanak, hogy megpróbálták felgyújtani a befogadó állomást.
Németországban tavaly 162 szélsőjobboldali hétterű támadás történt menedékkérőket befogadó, ellátó intézmények ellen, ami az egy évvel korábbinak a háromszorosa. Az idén már az első fél évben több ilyen eset történt, mint tavaly egész évben; 173 ügyet jegyeztek fel a hatóságok.
A menedékkérők száma 2013-ban 127 ezer, tavaly pedig 202 ezer volt, és az idén a kormány előrejelzése szerint elérheti a 800 ezret.

Forrás: MTI Fotó: Getty Images

Top