Nyit a német álláspiac
Ki találhat könnyen munkát?
Leginkább a magasan képzett munkaerőre mutatkozik kereslet Ausztriában és Németországban, de jó eséllyel találnak állást a vendéglátósok és a mezőgazdasági idénymunkások is a május 1-jei korlátozások feloldásával. Bár sokan készülnek kimenni, a szakemberek szerint tömeges kivándorlástól nem kell tartani.
Egyes becslések szerint több tízezer magyar várja az osztrák és német munkaerő-piaci korlátozás feloldását, hogy magasabb fizetés, jobb életkörülmények reményében szerencsét próbáljon. Másfél hét múlva, május elsejétől ugyanis a két utolsó engedélyhez kötött munkaerőpiac, az osztrák és a német is megnyílik Magyarország, Szlovénia, Szlovákia, Lengyelország, Csehország, Észtország, Lettország és Litvánia polgárai előtt, ekkortól már nem lesz szükség munkavállalási engedélyre. Ezt az unió 2004-es bővítése után néhány ország azonnal bevezette, például az Egyesült Királyság, de voltak olyanok, amelyek néhány éves haladékot kértek, így tett Franciaország, Olaszország vagy Belgium, viszont Németország
és Ausztria a maximális, 5 plusz 2 éves halasztást kérte.
Lesz-e munkaerő dömping?
A munkapiaci nyitás hírét mindkét országban vegyesen fogadták. Németországban körülbelül 100 ezer új munkavállaló bevándorlásával számolnak, míg az osztrák foglalkoztatási szakemberek úgy becsülik, 20-25 ezer munkavállaló érkezik majd a "nyolcaktól". Az eddigi nyilatkozatok alapján a német és osztrák munkaadók nem tartanak a kelet-európaiak rohamától, mondván, aki eddig náluk akart dolgozni, már eddig is megtehette, másfelől pedig a bevándorlás a szakképzett munkaerő hiánya és a lakosság elöregedése miatt még kívánatos is lehet. Hasonlóan látják ezt a magyar szakemberek is, akik szerint nem lesz tömeges kivándorlás, és a hazai munkaerőpiacra is csak mérsékelt hatással lesz a korlátozás feloldása. Eddig sem özönlöttek a magyarok az unió más országaiba, a térségben ugyanis nálunk a legcsekélyebb a mobilitási hajlandóság. - Általában az aktív, munkaképes korú lakosság 2-2,5 százaléka vállal munkát külföldön, ami összességében feltehetően mintegy százezer embert jelent - tájékoztatta lapunkat a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat (NFSZ) sajtóosztálya. A legnagyobb fogadó országokban - Ausztria, Németország, Egyesült Királyság - több tízezres nagyságrendűre tehető a magyar munkavállalók száma, a korábban legnépszerűbb Egyesült Királyságban a csatlakozási monitoring jelentés alapján 2009-ig összesen mintegy 35 000 magyar vállalt munkát. Ausztriában mintegy 25 ezren lehetnek, nyolcvan százalékuk elsősorban Burgenland, Bécs, Alsó-Ausztria és Stájerország tartományban dolgozik, és körülbelül nyolcezren ingáznak naponta Magyarország és Ausztria között. A felső-ausztriai IMAS-intézet két országban végzett februári felmérése szerint, míg az osztrákok 71 százaléka, a németeknek csak 67 százaléka vár egyértelműen negatív hatásokat. Németországban a kifejezetten optimisták aránya is nagyobb: 16 százalék egyértelműen pozitív változásokra számít, ez az arány Ausztriában csak 12 százalék. Az IMAS ugyanakkor azt is megkérdezte, hogy mely országok munkavállalóit látnák legszívesebben a két országban. Az Ausztriában megkérdezettek 18 százaléka tette a magyar munkavállalókat az első helyre, majd a szlovének következnek 17 százalékkal, és a horvátok 15 százalékkal. A németeknél 27 százalékot kaptak a magyarok, illetve a lengyelek. A munkavállalásnak az elérhető álláshelyek száma is határt szab, amelyek esetében a fogadó országok hatóságai fokozott ellenőrzéssel igyekeznek megelőzni az állampolgársági alapon történő megkülönböztetést és a bérdömpinget. - A magyaroknak emellett nemcsak az osztrák és német, hanem a többi kelet-európai ország munkavállalóival is versenyezniük kell, nem beszélve arról, hogy a nyelvtudás hiánya is komoly akadálya a külföldi munkavállalásnak - hangsúlyozták az NFSZ-nél.
Leginkább szakmunkások vándorolnak ki
Az osztrák munkaügyi hivatal, az AMS adatai szerint egész Ausztria területére, 2011 márciusáig a hiányszakmákban 17 ezer munkavállalási engedélyt állítottak ki, ezeknek több mint a felét magyar állampolgároknak. Az AMS várakozásai szerint május elseje után a legtöbben Magyarországról érkeznek majd, és az új munkavállalók többsége az alacsony és a közepes képzettségűek közül kerül ki. Ez némiképpen egybeesik az iránynémetország.hu több mint 700 jelentkezőt tartalmazó adatbázisának statisztikájával: ennek alapján a német nyelvterületen elhelyezkedni kívánók 3 százalékát teszik ki csupán a diplomások, mint egy 70 százalékuk szakmunkás bizonyítvánnyal illetve OKJ-s szakmai végzettséggel rendelkezik. A jelentkezők 20 százaléka szakma nélkül, de érettségivel, 7 százalékuk pedig 8 általános iskolai végzettséggel próbál munkát találni - tájékoztatott Szendrei Gergő, az oldal üzemeltetője. A cikk folytatása (Szilágyi Katalin - hrportal.hu) Fotó: bmwblog.com