Május elsején teljesen több régi EU-tagország teljesen megnyitotta munkaerőpiacát a magyar munkavállalók előtt. A legnagyobb piacon, Németországban munkát vállalóknak 24 kombinációból álló szja-rendszerrel kell megbarátkozniuk, a tartományi specialitásokról nem is beszélve. Az unió egyik legbonyolultabb személyi jövedelemadó-rendszerével kell szembenéznie annak, aki Németországba megy dolgozni − élve a munkaerőpiac nyitásának lehetőségeivel. A kettős adóztatást elkerülő megállapodások értelmében aki más tagállamban vállal munkát, az ottani szabályok szerint adózik. Ez független attól, hogy mekkora időszakot tett ki a külföldi munkavégzés. (Ha valaki kimegy szerencsét próbálni, ám még idén visszatér, és itthon áll ismét munkába, a megszerzett jövedelmei külön adóznak − s külön kell bevallást is készítenie.) Németországban progresszív adózás él − négy sávval −, ami kiegészül a családi adórendszerrel. Ez azt jelenti, hogy a munkavállalót hat kategóriába sorolják családi és egyéb viszonyaik szerint − a házastársak összevonhatják jövedelmüket, de külön-külön is adózhatnak. Ez 24 kombinációt jelent. Mindez kiegészülhet a tartományok specialitásaival − több tartományban ugyanis egyházi adót is szednek, ennek mértéke például Bajorországban nyolc százalék. Extra kedvezményt élveznek emellett a fiatalok: 30 éves korig ugyanis csak jelképes összegű adót kell fizetniük. A progresszivitásnak köszönhetően az alacsony jövedelmeket nem terheli jelentős adó − évi 12,7 ezer euróig 15−24 százalék, 52 ezer euró fölött viszont már 42 százalék. A bérre rakódó járulékok munkavállalót terhelő része nagyjából megfelel a hazainak. A fizetett járulékokért cserébe a külföldi munkavállalónak is járnak az ellátások. Vagyis a nyugdíjak kiszámításánál ezt az időszakot is beleszámolják. Azzal azért érdemes tisztában lenni, hogy ha valaki több tagállamban dolgozik, annak nem lesz egyszerű összelapátolni a nyugdíjba vonuláshoz szükséges dokumentumokat. A járulékfizetés egyetlen esetben válhat el a jövedelemadó fizetésétől, ha a munkavállaló kiküldetésen dolgozik a másik tagállamban − mutatott rá a kivételekre az RSM DTM. Ha a kiküldetés időtartama nem haladja meg a 183 napot, eleve a hazai szabályokat kell alkalmazni, efölött pedig a külföldieket. Ez azonban csak a jövedelemadóra vonatkozik, a járulékfizetés ugyanis továbbra is a magyarországi szabályok szerint alakul. Vagyis ha egy magyar munkavállalót egy évre Németországba küldenek, a német jövedelemadót, de a magyar tb-járulékot kell fizetni utána. Amellett hogy ez dupla adminisztrációt igényel, kellemetlen következménnyel is jár, hogy többet kell fizetni − Németországban ugyanis van abszolút járulékplafon, ráadásul a munkáltató terhe is eleve kisebb. (MTI, Napi Online, F. Szabó Emese) Fotó: n24.de

Irány Németország! A németországi magyar portál