Vállalkozás

Vállalkozás NémetországbanEgyéni és társas vállalkozások Németországban


Minden uniós székhellyel rendelkező gazdasági társaság, és minden uniós állampolgár - a német állam által meghatározott feltételek mellett - szabadon indíthat vállalkozást Németország területén. Ha egy Magyarországon bejegyzett gazdasági társaság a német piacon is jelen akar lenni, a letelepedés szabadsága lehetővé teszi, hogy leányvállalatot, kereskedelmi képviseletet, fiókot esetleg ügynökséget hozzon Németországban létre. Ennek feltétele a német vállalkozásalapítás jogainak ismerete. A német vállalkozói jogot a HGB (Kereskedelmi Törvénykönyv) és a BGB (Polgári Törvénykönyv) szabályozza, ezen belül is külön szabályozás vonatkozik az AG-re (részvénytársaságokra) és a GmbH-ra (kft). A vállalkozások három csoportra oszthatók: Egyéni vállalkozás, Személyegyesítő társaságok és Tőkeegyesítő társaságok. Követelmény a társasági szerződés ügyvédi illetve közjegyzői ellenjegyeztetése (notarielle Form).

Kapcsolódó cikkekKapcsolódó cikkek

Egyéni vállalkozás Németországban

Személyegyesítő társaságok Németországban

Tőkeegyesítő társaságok Németországban

Munkaerőkölcsönzés Németországban

Magyarországon bejegyzett vállalkozással Németországban

Határon átívelő közvetlen szolgáltatás

Tevékenységi körök Németországban

Kapcsolódó cikkekKapcsolódó fórumbejegyzések


Németországi adószám megszerzése

Vállalkozás Németországban

Műkörmös szalon Németországban

GBR - Adószám

Kapcsolódó cikkekKapcsolódó hírek


Májustól ledőlnek az utolsó falak is az EU-ban

Óvják a Németországban vállalkozókat a színlelt szerződéstől

Berlin vonzza a kreatívokat

Németek a leggyorsabb, olaszok a leglassúbb fizetők

Kapcsolódó cikkekKapcsolódó oldalak


Német adóbevallás magyaroknak

Németországi-Management

Irány Németország! A németországi magyar portál.

Egyéni vállalkozás esetén egy természetes személy egyedül hoz létre vállalkozást. A vállalkozás bejelentése a székhely szerinti- területileg illetékes- Gewerbeamt-nál (iparüzési hivatal) történik. Az egyéni vállakozónak, mint önálló vállalkozónak nincs szüksége munkavállalási engedélyre. Bizonyos szakmák esetében (pl. kőműves, festő, fémfeldolgozó) csak az Handwerkskammer (kézműves kamara) hozzájárulásával lehet a megkezdeni a gazdasági tevékenységet. Ilyenkor a hozzájárulás feltétele a mestervizsga, mely alól csak bizonyos szakmai gyakorlat megléte esetén kérhető felmentés.

Az egyéni vállalkozás tényét akkor fogadja el a német hatóság, akkor adja ki a vállalkozói adószámot, ha bizonyos a vállalkozókra jellemző feltételek teljesülnek. Ezek:
Több megrendelőnek dolgozik
A vállalkozása rendelkezik egy székhellyel
Célszerű, hogy a vállalkozás rendelkezzen bélyegzővel, honlappal, cégtáblával, fejléces papirral.
Saját könyvelést vezet
Tevékenységét lehetőleg folyamatosan reklámozza
Természetesen az egyéni vállalkozó alkalmazottakat is tarthat. Ilyenkor azonban a németországi Soziallversicherung-ot (TB-járulékot) köteles az alkalmazottak után fizetni.

Az egyéni vállalkozó köteles német betegbiztosítással rendelkezni. Lehetősége van Gesetzliche (állami) és Privat (magán) biztosítások között választani. Az előbbi előnye, hogy a vállalkozóval együtt a Németországban élő családtagok is biztosítottak. Hátrány, hogy az árbevétel arányával nő a biztosítási díj. A magán biztosítás esetén minden családtagra vonatkozóan külön biztosítási szerződés szükséges. A tagdíj mértékét a biztosított életkora, és neme befolyásolja. (Minél fiatalabb a biztosított, annál kedvezőbb a tagdíj) Magán biztosítás esetén a biztosítócégek között jelentős lehet a tagdíjak mértékében az áreltérés. Ezt a biztosításfajtát célszerű ügynök nélkül dolgozó biztosító társaságnál (Direktversicherer) kötni.

Amennyiben az egyéni vállalkozó a Magyarországon is bejegyzett és párhuzamosan Magyarországon is müködő vállalkozását kívánja határon átnyúló jelleggel Németországban gyakorolni, akkor a magyarországi társadalombiztosítás meglétét igazoló A1-es nyomtatvánnyal mentesül a németországi betegbiztosítási kötelezettség alól.

Az egyéni vállalkozó vállalkozásáért teljes vagyonával korlátlanul felelős.

Az egyéni vállakozó, amennyiben egy évben 24.300,- €-t meghaladó jövedelemre tesz szert, Gewerbesteuer-t (iparűzési adót) köteles fizetni. Ennek mértéke a vállalkozás székhelye alapján eltérő. (Nagy
városokban, pl. Münchenben kimondottam magas az iparűzési adó, ezért előnyös a vállalkozás székhelyéül egy félreeső, kisebb települést választani.)

Amennyiben a vállalkozás éves árbevétele az 500.000,- €-t meghaladja, illetve a nyereség több mint 50.000 €, akkor a mérlegkészítés (Buchführungspflicht) is kötelező.

Egyéni vállalkozás bejegyeztetése előtt ajánlott megismerkedni a „szinlelt vállalkozás“ fogalmával:
Gyakran fordul ugyanis elő, hogy a leendő vállalkozó egy „munkaadót“ talál, aki ugyan kívánja őt alkalmazni, viszont a munkájára ennek ellenére igényt tart. Ebben az esetben színlelt, vagy látszatvállalkozásról (Scheinselbständigkeit) beszélünk. Ilyenkor a szolgálatatást megrendelő cég (a fővállalkozó) a személyi jövedelemadót, valamint a viszonylag magas társadalombiztosítási díjat kívánja olyan formában megtakarítani, hogy saját állományába nem vesz fel elegendő dolgozót, esetleg saját dolgozóinak egy részét is elbocsátja. Az így mesterségesen keletkező munkaerőhiányt úgy próbálja megoldani, hogy a hiányzó munkaerőkapacitásának pótlására egyenéni vállalkozók szolgáltatásait veszi igénybe. A hatályos német törvények szerint az itt leírt un. színlelt egyéni vállalkozás adó- és tb-csalásnak számít. A német hatóság a Zollamt (vámhivatal) keretében külön akciócsoportot hozott létre, mely megpóbálja kiszűrni az ilyen célból bejegyeztetett vállalkozásokat.

A színlelt vállalkozások ismérvei:
A színlelt vállakozó köteles a megrendelő által előírt munkaidőben, az általa meghatározott munkahelyen megjelenni.
A színlelt vállalkozó díjazása meghatározott fizetés, illetve órabér szerint, nem pedig az elvégzett munka mennyisége alapján történik.
A színlelt vállakozó nem tulajdonosa a munkavégzéséhez használt szerszámoknak.
A színlelt vállalkozó a megrendelő alkalmazottjaival együtt, közös csoportban végzi munkáját.
A színlelt vállalkozó ugyanazt a szolgáltatást nyújtja, mint a megrendelő.
A színlelt vállalkozó árbevétele, illetve annak legalább 5/6-ot része ugyanattól a megrendelőtől származik.

A vállalkozókra illetve szinlelt vállalkozókra vonatkozó fenti ismérvek a GbR tevékenység legalításának megítélésére is alkalmasak.

Csekő László

Irány Németország! A németországi magyar portál.

Engedélyt a tevékenység székhelye vagy telephelye szerint illetékes Arbeitsamt (munkaügyi központ) adhat ki. Építőipari munkaerőkölcsönzésre nem adnak ki Németországban engedélyt.

Offene Handelsgesellschaft, OHG (Közkereseti társaság)

A közkereseti társaság létrejöttéhez minimum két személy szükséges. A társaságot megalakulásakor fel kell vetetni a cégjegyzékbe. A bejegyzés feltételeiben valamint a tokemennyiségben a tagok szabadon állapodhatnak
meg. Az OHG kötelezettségeiért a tagok saját vagyonukkal korlátlanul és egyetemlegesen felelnek.

Kommanditgesellschaft, KG (Betéti társaság)

A Magyarországon ismert BT-hez hasonlóan a megalapításához cégbírósági (Handelsregister) bejegyzés,valamint társasági szerzödés szükséges. Létrehozásához szintén minimum két személy kell, amelyek közül legalább
egy személy felelőssége korlátlan, míg a többié vagyoni betétük erejéig terjed. A betétek mértékét a tagok határozzák meg. Az összeget a betétesek nevével együtt fel kell tüntetni a cégbejegyzéskor.

Csekő László

Irány Németország! A németországi magyar portál.

GbR, Gesellschaft bürgerlichenRechts (Polgári jogi társaság)

Ezen társasági forma egyéni vállalkozók által létrehozott magánjogi társulás egy közös cél érdekében. A társaság két vagy több természetes, vagy jogi személy megállapodása alapján jön létre. Ezen cégforma rendkívül hasonlít az egyéni vállalkozásra. Célszerű, de nem kötelező az alapítást írásba fogalalni. A GBR megalakulásának bejelentése az iparűzési hivatalnál, és a kézműves kamaránál az egyéni vállakozók bejelentéséhez hasonlóan történik.

A GBR alapítóinak felelősége egyetemlegesen korlátlan, ami annyit jelent, hogy minden tag korlátlanul felel a cég és a többi tag kötelezettségeiért. Ezen vállalkozásformának előnye, hogy gyorsan és minimális kezdőtőkével is megalapítható. Hátránya a teljes vagyoni felelőség, így csak kis kockázatú munkák és átlátható mértékű forgalom esetén célszerű ezen válalkozásfajta. A vállalkozókra illetve színlelt vállalkozókra vonatkozó fenti ismérvek a GbR tevékenység legalításának megítélésére is alkalmasak.

Csekő László

Irány Németország! A németországi magyar portál.

Aktiengesellschaft AG (Részvénytársaság)

A tőkeegyesítő társaságokra jellemző a korlátozott felelősség, a bejegyzési kötelezettség és az előírt tőkeminimum. Az AG létrehozásához minimálisan egy részvényes kell, az előírt tőkeminimum 50.000 euró, a legkisebb jegyezhető részvény 1 €. A részvénytársaság jogi személy, létrehozásához alapszabály és közjegyző szükséges. A részvénytársaság közgyűlés, igazgatóság és felügyelőbizottság is rendelkezik. Felelőssége a társaság vagyonáig terjed.

GmbH (Korlátolt Felelősségű Társaság)

Létrehozásához a német jog szerint egyetlen személy is elegendő. A társaságot fel kell vetetni a cégjegyzékbe. A minimális tőkeszükséglet 25.000 euró, a tagok felelőssége korlátozott. Két szerve (több is felállítható) a taggyulés, amely az AG közgyűlésével egyezik meg és az ügyvezetők (igazgatók).

A bevitt készpénz összegének vagy a vagyoni értéknek el kell érnie a 12.500 eurót. Ha a társaságot egy személy alapítja, a nem azonnal teljesített készpénz befektetésre vonatkozóan a Kft. részére biztosítékot kell nyújtania. Biztosíték például a készpénzfizető kezesség, a bankgarancia vagy egy kötelezettségvállalás.

A Kft. alapításának első lépése a társasági szerződés megkötése. A társasági szerződést Németországban közjegyzővel kell okiratba foglaltatni. Ha a társasági szerződést a közjegyző jóváhagyta, a Kft. az úgynevezett előtársaság „alapítás folyamatban” (XY GmbH i. G.) kiegészítéssel már folytathat üzleti tevékenységet. Ahhoz, hogy a Kft. cselekvőképessé váljon, közjegyzői hitelesítés mellett egy vagy több ügyvezetőt kell kinevezni. Az ügyvezetők kinevezése valamint visszahívása cégbejegyzési és bejelentési kötelezettségekkel jár. Jogilag a Kft. a Cégjegyzékbe történo bejegyzéssel (ex nunc) jön létre. A cégbejegyzéssel következik be a felelősség korlátozása is.

Egy eurós GmbH, az ún. UG

2008. november 1-jén hatályba lépett új szabályok értelmében jelentősen egyszerűsődtek a Kft. alapításának költségei. Az alapító társasági tagok ugyanis szabadon határozhatják meg a törzsbetét nagyságát, aminek
minimum 1 eurónak kell lennie. Ezért is hívják 1-eurós-kft-nek az ilyen típusú vállalkozást. Az 1 eurós társaságok, mint a GmbH variánsai, korlátolt felelosségű vállalkozói társaságok (UG - Unternehmergesellschaft), a GmbH keretei között működnek. Mivel a törzstőke jelentéktelen, a gazdasági társaság köteles a éves nyereség minimum 25%-át törzstökenövelés céljára elkülöníteni. Ha így sikerül 25.000,- eur törzstőkét képezni, megtörténhet a törzstőke emelés, így a társaság jogosult lesz valódi GmbH-vá változni.

Csekő László

Irány Németország! A németországi magyar portál.