Milliárdokért stadion. Nem is egy. Nem is kettő. A végét még nem látjuk. De bemenni nem tudunk csak úgy, ha olyan ellenőrzéseken esünk át mint a NASA-nál. Fényképes kártya, kamerák a stadionban és van ahol ott a “tenyérszkenner”. Meg a káosz…

Elég volt abból, hogy hülyének néztek! Elég volt abból, hogy csak túlélek! Elég volt abból, hogy nincs előre! Elég volt abból, hogy sanyargattok minket és elég volt abból, hogy velünk mindent megtehettek…

Még mindig távol és még mindig nélkületek. Családom, Barátaim nélkül. Olyan nap mint a többi. De most talán nem is bánom, hogy nem mélyülhetek el a gondolataimban.

Olyan történt, amire nem számítottunk. Megkövetem az értelmi szerzőket és mindenkit aki ebben részt vett. Most már tényleg megbonthatjuk a pezsgőt. Végre van rá okunk. Konfettieső, taps, taps. Hazajött az első “Gyere haza” fiatal!

Kirekesztés, gyűlöletkampány, tömeges kivándorlás, korrupció… “Tovább is van mondjam még?” Idézhetnénk a klasszikussá vált Halász Judit dalból. De nem mondom, mert tudjuk, átéljük vagy már nem akarjuk tovább átélni.