Családdal indulni

Sziasztok!

7 éves kisfiammal és párommal szeretnénk munkát találni és akár letelepedni Németországban.
Pedagógus vagyok, 12 éve a pályán, szívesen dolgoznék dajkaként óvodákban, nevelőtanárként, vagy bármilyen gyermekekkel kapcsolatos területen.
Kifejezetten az au-pairkedésben nem gondolkodom, mert a saját gyermekem mellett nem tudnám vállalni az estéket, hétvégéket. Van esetleg esély az elképzeléseim megvalósításának? Természetesen, ha ezen a területen nem működik, akkor mást is megpróbálnánk.
Tudok, és ha megbecsülik, szívesen dolgozom sokat és keményen. Itthon is ez van, csak sajnos már lassan mi fizetünk, hogy dolgozhassunk...
Köszönöm, ha megosztanátok velem tapasztalataitokat, szélesebb látókörrel rendelkeztek itt sokan, szívesen veszem tanácsaitokat!!!

Német nyelvvel, hogy álltok?

Sziasztok!
Férjemmel és két gyermekünkkel szeretnénk kiköltözni Németországba,mindketten munka céljából!
Olyan hozzászólókat keresünk akik ugyanígy Magyarországból mentek ki és teljes család.
Ebben az országban nem találunk normális munkát,amiből meg is tudunk élni.
Mindketten kitartóak vagyunk és sokat tudunk dolgozni, csak nem mindegy hogy mennyiért.Jelenleg tanulok németül kb.2-3 hónapon belül tervezzük!
Ti megbántátok vagy nem? Szerintetek könnyebb kinn élni? Ez lenne a kérdés?
"Egy jobb élet reményében"

A válasz: igen, de csak megfelelő nyelvtudással, megtakarított pénzzel, és elszántsággal.
Rengeteg ügyintézéssel fog járni, lakástbérelni, munkát keresni, gyerekeknek iskolát intézni..
Jó lett volna, ha már januárban elkezdtetek volna intézkedni, mert a gyerekeknek szeptemberben(tartományonként változik a szünidő kezdete és vége)kezdődik az iskola, és az biztosan praktikusabb egy teljes évet itt végigjárni, és nem évközben költözködni. Ha kijöttök Baden-Württemberg és Bayern tartományokban gondolkodjatok, mert itt a legjobb a fizetés, a keleti régió szegény, északon hideg van, az észak-nyugati rész meg ipari terület kevés növényzettel(biztos elegetek van a pesti benzingőzböl)
Ha a leírtak megvannak, nincs min gondolkodni.
Sok sikert!

Szia Ida,
Mi a családdal jöttünk ki igaz elsőnek a férjem jött dolgozni (2010 júl.)és amikor biztos volt a munkahelyˇpróbaidővégeˇakkor kezdtünk ellakást keresni.Én otthon néztem a netet és ami esetleg megfelelt ő felhívta itt kint így találtunk lakást.Januárba jöttünk a kisebbik gyerekkel aki 13éves és 6-ik osztályos.Iskolával nekünk szerencsénk volt én úgy érzem mert egy kis faluba költöztünk ahová csak német gyerekek járnak így rá volt kényszerítve a nyelvtanulásra mert szinte semmit sem tudott németül.De az iskola sokat segített a felzárkózásába,sok külön órával és oda figyeléssel így nem kell évet ismételnie és mehet 7-ik osztályba.De egyáltalán nem bántunk meg,hogy kijöttünk még a fiam is megjegyezte ez az osztály sokkal jobb mint az otthoni volt.Az élet könnyebb-e?Hát ha van munkád akkor igen.Én esetleg csak annyit jegyeznék meg,hogy elsőnek a férjed jöjjön ki és nézzen körül munka,lakás ügybe és amikor minden meg van egy biztos háttér akkor gyere a gyerekkel.
Sok sikert a cél eléréséhez!!!!
Bea

Szia Ida,

En nem bantam meg. Sokat kell dolgozni, de a sok munkat megfizetik. Termeszetesen nem az elsö perctöl....de most mar jo. En mar több,mint 2 eve itt vagyok. En a regi keleti reszen vagyok, itt kevesebb a penz,mint a nyugati reszeken, viszont az elet is olcsobb. Összessegeben szerintem nem rosszabb. En azt is nezem, hogy kevesebben jönnek keletre. Multkor is mondta egy nemet par, hogy semmi penzert nem jönnenek a keleti reszre. Igy biztosabb a munkank. Nekem az is szamit, hogy itt nem erzem annyira idegennek magam, itt a magyar nem szamit idegennek, szeretnek minket. Na persze, ha problema van, akkor jön, hogy nem tudok elegge nemetül,de valoszinüleg ez meg 20 ev mulva is igy lesz.
Termeszetesen nemetül kell tudni, de ehhez sok segitseget is adnak,itt az oldalon is utana tudsz olvasni.

szia:
Eva