Újra itt és újra Hittel és erővel tele. Amikor azt éreztem, hogy nincs más út csak Haza akkor jött valami hihetetlen dolog, egy új esély. Remény, amely már annál is több. Hittem magamban és nem hallgattam senkire csak a Jóistenre és benne bíztam és magamban.
Mindig igyekeztem úgy élni, hogy ne bánjak meg semmit. Mindig úgy, hogy tükörbe tudjak nézni. Felnőtt vagyok akinek vállalnia kell a felelősséget a tetteiért. Akkor még nem voltam se felnőtt se érett ahhoz, hogy felfogjam mit is jelentesz nekem.
Egy újabb bőr amit lehúznak rólunk, egy újabb sarc amit kivetnek ránk. 2015-től a magyar kormány kiterjesztené a távközlési különadót az internetszolgáltatókra is, akik persze nem hülyék és áthárítják az ügyfelekre, mint ahogy hasonló esetekben szokták.
Vannak akik csak lebegnek a világban, vannak akik csak a napnak élnek, vannak akik a múltban és vannak olyanok is akik a jelenben a jövőért dolgoznak. Egy biztos, a tetteinkért vállalnunk kell a felelősséget. Mindig, minden helyzetben, és eljön az idő, amikor példát kell mutassunk.
Rövid látogatás. Újra itthon. Sok jóra nem számítottam, de rosszabbra végképp nem. Esett a színvonal, de ahogy egy barátom mondta: “nagyon azért nem üthette meg magát, olyan magasról nem esett…”
3. oldal / 10