Hétvégi videoüzenetében a német kancellár méltatta a bevándorlók teljesítményét, és úgy értékelte, hogy Németország részeivé váltak. Merkel abból az alkalomból tette közzé az üzenetet, hogy a nyugatnémet és a török kormány ötven évvel ezelőtt írta alá azt az egyezményt, amelynek értelmében megkezdődött a török munkaerő toborzása a német gazdaság számára. Az évforduló alkalmából szerdán Berlinben emlékünnepséget rendeznek, és arra a német fővárosba várják Recep Tayyip Erdogan török miniszterelnököt. A Németországban élő törökök száma ma mintegy 2,8 millió, közülük több mint 200 ezren telepedtek le Berlinben. Egyes értékelések szerint a bevándorló csoportok közül a messze legnagyobb létszámú törökök vannak a legrosszabb helyzetben. Egy közelmúltban közzétett tanulmányban szakértők a bevándorlók oktatási, szociális és munkaerőpiaci helyzetét vizsgálva arra a következtetésre jutottak, hogy a törökök németországi integrációja továbbra sem tekinthető sikeresnek. Videoüzenetében erre közvetve a kancellár is utalt, hangoztatva: nagyszámú török bevándorló nagyon jól integrálódott, ugyanakkor vannak még problémák. Merkel úgy vélte, hogy mind a német társadalom, mind a török bevándorlók integrációs készségét erősíteni kell. A német kancellár honfitársait a törökökkel szembeni nagyobb nyitottságra szólította fel, a Németországban élő törököket ellenben a német nyelvtanulás szükségességére figyelmeztette. Annak a nézetnek adott hangot, hogy a német nyelv elsajátítása az integráció elengedhetetlen előfeltétele. Az évforduló alkalmából nyilatkozatot tett közzé Guido Westerwelle külügyminiszter is, aki szorosabb kapcsolatokat sürgetett Törökország és az Európai Unió között. Westerwelle úgy vélte, hogy fel kell gyorsítani az Ankara uniós csatlakozását célzó tárgyalásokat. Ha Európa elfordul Törökországtól, Ankara elveszítheti érdeklődését az unió iránt - hangoztatta a német külügyminiszter, mindezt akut veszélynek nevezve. A német koalíciós pártok között nincs egyetértés az EU és Ankara jövőbeni kapcsolatait illetően. A Merkel kancellár vezette konzervatív CDU és a kisebbik keresztény párt, a CSU elutasítja Törökország teljes jogú tagságát, és ehelyett egyfajta különleges partneri viszonyt szorgalmaz. A külügyminiszter pártja, a liberális FDP ezzel szemben olyan nyitott végű csatlakozási tárgyalások mellett van, amelyek elvezethetnek a török uniós tagsághoz. Az említett különleges partneri viszonyt a közelmúltban mind Abdullah Gül török államfő, mind Erdogan miniszterelnök a leghatározottabban elutasította, és hangoztatta, hogy Ankara csakis a teljes jogú tagságot tekinti elfogadhatónak.

Irány Németország! A németországi magyar portál