Németországban a gazdaság növekedése és a foglalkoztatottság bővülése ellenére az ország 1990-es újraegyesítése óta a legmagasabbra emelkedett a szegény sorban élők száma - áll a rászorulókat segítő szervezetek országos szövetsége (PW) csütörtökön Berlinben bemutatott jelentésében.

A 2013-ban végbement fejleményeket vizsgáló elemzés szerint egy év alatt 15 százalékról 15,5 százalékra emelkedett a hivatalos szegénységi küszöb alatti jövedelemből élők aránya, ami azt jelenti, hogy 12,5 millióan élnek szegény sorban a 81 milliós országban.
A 16 tartomány közül 13-ban emelkedett a szegények aránya. Csökkenést csak a volt NDK területén fekvő Brandenburgban, Szászországban és Szász-Anhalt tartományban regisztráltak.
A legalacsonyabb - 11 százalék körüli - arányt a hagyományosan jómódú Bajorországban és Baden-Württembergben mérték, a legmagasabb, 25 százalékos arányt pedig Brémában. Utána Mecklenburg-Elő-Pomeránia következik 23,6 százalékkal, majd Berlin 21,4 százalékkal.
A területi különbségek növekednek, ezt jelzi egyebek között, hogy a legsúlyosabb helyzetben lévő térségekben - a Ruhr-vidéken, Brémában, Berlinben és Mecklenburg-Elő-Pomerániában - az átlagot meghaladó mértékben emelkedett a szegény sorban élők aránya.
A leginkább veszélyeztetett társadalmi csoportok a munkanélküliek és a gyermeket egyedül nevelő szülők, körükben 59, illetve 40 százalékos a szegények aránya.
Igen súlyos a gyermekszegénység, a PW számításai szerint a kiskorúak körében 19,2 százalékos a szegénységben élők aránya, ami az átlagot meghaladó mértékű, 0,7 százalékpontos növekedés az egy ével korábbihoz képest.
Az időskori szegénység kockázata egyre nagyobb: a 60 éven felülieknél ugyan átlag alatti, 15,2 százalékos a szegények aránya, de 2006 óta az országos átlagot négyszer meghaladó mértékben terjed a szegénység az idősek között - emelték ki a jelentést összefoglaló közleményben.
A rászorulókat segítő szervezetek szövetsége szerint a helyzeten elsősorban a munkanélküli támogatás leggyakoribb formája, az úgynevezett Hartz IV segély összegének emelésével és a családtámogatási rendszernek, illetve a nyugdíjrendszernek a legszegényebbek támogatását célzó átszervezésével lehet javítani.
Az uniós módszertan alapján az számít szegénynek, akinek elkölthető jövedelme nem éri el a lakosság egészét jellemző jövedelmi középérték 60 százalékát. Ez egyszemélyes háztartás esetén havi 892 euró (mai árfolyamon 272 ezer forint) adózás utáni jövedelem, egy négyszemélyes család (két felnőtt, két 14 év alatti gyerek) esetében pedig 1873 euró volt 2013-ban Németországban.

Forrás: MTI Fotó: Getty Images