Egyéni vállalkozás Németországban
Egyéni vállalkozás esetén egy természetes személy egyedül hoz létre vállalkozást. A vállalkozás bejelentése a székhely szerinti- területileg illetékes- Gewerbeamt-nál (iparüzési hivatal) történik. Az egyéni vállakozónak, mint önálló vállalkozónak nincs szüksége munkavállalási engedélyre. Bizonyos szakmák esetében (pl. kőműves, festő, fémfeldolgozó) csak az Handwerkskammer (kézműves kamara) hozzájárulásával lehet a megkezdeni a gazdasági tevékenységet. Ilyenkor a hozzájárulás feltétele a mestervizsga, mely alól csak bizonyos szakmai gyakorlat megléte esetén kérhető felmentés.
Az egyéni vállalkozás tényét akkor fogadja el a német hatóság, akkor adja ki a vállalkozói adószámot, ha bizonyos a vállalkozókra jellemző feltételek teljesülnek. Ezek:
Több megrendelőnek dolgozik
A vállalkozása rendelkezik egy székhellyel
Célszerű, hogy a vállalkozás rendelkezzen bélyegzővel, honlappal, cégtáblával, fejléces papirral.
Saját könyvelést vezet
Tevékenységét lehetőleg folyamatosan reklámozza
Természetesen az egyéni vállalkozó alkalmazottakat is tarthat. Ilyenkor azonban a németországi Soziallversicherung-ot (TB-járulékot) köteles az alkalmazottak után fizetni.
Az egyéni vállalkozó köteles német betegbiztosítással rendelkezni. Lehetősége van Gesetzliche (állami) és Privat (magán) biztosítások között választani. Az előbbi előnye, hogy a vállalkozóval együtt a Németországban élő családtagok is biztosítottak. Hátrány, hogy az árbevétel arányával nő a biztosítási díj. A magán biztosítás
esetén minden családtagra vonatkozóan külön biztosítási szerződés szükséges. A tagdíj mértékét a biztosított életkora, és neme befolyásolja. (Minél fiatalabb a biztosított, annál kedvezőbb a tagdíj) Magán biztosítás esetén a biztosítócégek között jelentős lehet a tagdíjak mértékében az áreltérés. Ezt a biztosításfajtát célszerű ügynök nélkül dolgozó biztosító társaságnál (Direktversicherer) kötni.
Amennyiben az egyéni vállalkozó a Magyarországon is bejegyzett és párhuzamosan Magyarországon is müködő vállalkozását kívánja határon átnyúló jelleggel Németországban gyakorolni, akkor a magyarországi társadalombiztosítás meglétét igazoló A1-es nyomtatvánnyal mentesül a németországi betegbiztosítási kötelezettség alól.
Az egyéni vállalkozó vállalkozásáért teljes vagyonával korlátlanul felelős.
Az egyéni vállakozó, amennyiben egy évben 24.300,- €-t meghaladó jövedelemre tesz szert, Gewerbesteuer-t (iparűzési adót) köteles fizetni. Ennek mértéke a vállalkozás székhelye alapján eltérő. (Nagy
városokban, pl. Münchenben kimondottam magas az iparűzési adó, ezért előnyös a vállalkozás székhelyéül egy félreeső, kisebb települést választani.)
Amennyiben a vállalkozás éves árbevétele az 500.000,- €-t meghaladja, illetve a nyereség több mint 50.000 €, akkor a mérlegkészítés (Buchführungspflicht) is kötelező.
Egyéni vállalkozás bejegyeztetése előtt ajánlott megismerkedni a „szinlelt vállalkozás“ fogalmával:
Gyakran fordul ugyanis elő, hogy a leendő vállalkozó egy „munkaadót“ talál, aki ugyan kívánja őt alkalmazni, viszont a munkájára ennek ellenére igényt tart. Ebben az esetben színlelt, vagy látszatvállalkozásról (Scheinselbständigkeit) beszélünk. Ilyenkor a szolgálatatást megrendelő cég (a fővállalkozó) a személyi jövedelemadót, valamint a viszonylag magas társadalombiztosítási díjat kívánja olyan formában megtakarítani, hogy saját állományába nem vesz fel elegendő dolgozót, esetleg saját dolgozóinak egy részét is elbocsátja. Az így mesterségesen keletkező munkaerőhiányt úgy próbálja megoldani, hogy a hiányzó munkaerőkapacitásának pótlására egyenéni vállalkozók szolgáltatásait veszi igénybe. A hatályos német törvények szerint az itt leírt un. színlelt egyéni vállalkozás adó- és tb-csalásnak számít. A német hatóság a Zollamt (vámhivatal) keretében külön akciócsoportot hozott létre, mely megpóbálja kiszűrni az ilyen célból bejegyeztetett vállalkozásokat.
A színlelt vállalkozások ismérvei:
A színlelt vállakozó köteles a megrendelő által előírt munkaidőben, az általa meghatározott munkahelyen megjelenni.
A színlelt vállalkozó díjazása meghatározott fizetés, illetve órabér szerint, nem pedig az elvégzett munka mennyisége alapján történik.
A színlelt vállakozó nem tulajdonosa a munkavégzéséhez használt szerszámoknak.
A színlelt vállalkozó a megrendelő alkalmazottjaival együtt, közös csoportban végzi munkáját.
A színlelt vállalkozó ugyanazt a szolgáltatást nyújtja, mint a megrendelő.
A színlelt vállalkozó árbevétele, illetve annak legalább 5/6-ot része ugyanattól a megrendelőtől származik.
A vállalkozókra illetve szinlelt vállalkozókra vonatkozó fenti ismérvek a GbR tevékenység legalításának megítélésére is alkalmasak.
Csekő László