Kettős adóztatás elkerüléséről

Végigolvastam a német adóbevallás topikot egy pár kérdésemre választ keresve.

Közben láttam, hogy elég nagy a keveredés a kettős adóztatás elkerülése körül.

Itt van egy APEH állásfoglalás, amely már nem teljesen aktuális pl. már nincs adóalapnövelő tétel (adóterhet nem viselő járandóság) Magyarországon a szuperbruttó kivezetése óta vagy az adókulcsok is változtak, de azért az alapokat elég jól lefekteti:

docs.google.com/viewer?url=http%3A%2F%2F...2F4_magansz_kulf.pdf

A legfontosabbakat kiemelném MUNKAVÁLLALÓI SZEMSZÖGBŐL:

Az Egyezmények előírásai szerint a magánszemély által nem az illetősége szerinti államban végzett nem önálló munkából származó jövedelem főszabály szerint abban az államban adóztatható, ahol a munkát végzik. Azaz a magyar magánszemélyek által külföldön végzett munka ellenértéke a külföldi államban adóköteles.

A fenti főszabály alól kivételt képeznek a rövid távú kiküldetések.

Ez az új egyezmény (2011. évi LXXXIV. törvény) szerint sem változott, idézem:

Tekintet nélkül az 1. bekezdés rendelkezéseire, az a díjazás, amelyet az egyik Szerződő Államban belföldi illetőségű személy a másik Szerződő Államban végzett munkára tekintettel kap, csak az elsőként említett államban adóztatható, ha:
a) a kedvezményezett a másik államban nem tartózkodik egyfolytában vagy megszakításokkal összesen 183 napnál hosszabb időszakot az adott adóévben kezdődő vagy végződő bármely tizenkét hónapos időtartamon belül, és
b) a díjazást olyan munkaadó fizeti, vagy azt olyan munkaadó nevében fizetik, aki nem belföldi illetőségű a másik államban, és
c) a díjazást nem a munkaadónak a másik államban lévő telephelye viseli.

A törvényben az ÉS-en van a hangsúly. "a díjazást olyan munkaadó fizeti, vagy azt olyan munkaadó nevében fizetik, aki nem belföldi illetőségű a másik államban", ebből lehet a kiküldetésre következtetni.

Azaz pl. 183 napnál rövidebb Magyarországról Németországba történő kiküldetés esetén csak Magyarországon van adóbevallás és -fizetés, annál több esetén pedig a "végzett munkából származó jövedelem adóztatható a külföldi államban, a jövedelem olyan aránya válik adókötelessé külföldön, amelyet az adott államban munkában töltött napok és az összes munkában töltött nap aránya meghatároz.", illetve "azok a juttatások azonban, amelyek kifejezetten a kiküldetéshez kapcsolódnak (mint amilyen a napidíj), természetesen csak a külföldi államban adóztathatóak".

De alapvetően szerintem nem kiküldetésről van szó a legtöbb esetben.

Ha tehát a munkavállalónak az adott adóévben van Magyarországon is jövedelme magyar munkáltatótól és Németországban német munkáltatótól, akkor a magyarországi jövedelme után Magyarországon vallja be és fizeti be az adót, a németországi után pedig Németországban. Az, hogy hol bír a magánszemély illetőséggel (Magyarországon vagy Németországban) abból a szempontból fontos, hogy az illetőség dönti el, hogy adóalap növelő tételnek számít-e a külföldön megszerzett jövedelem, azaz feljebb tolja-e a jövedelmét az illetőség szerinti országban a magasabb adósávba. A fájl szerint azonban adóéven belül is lehet illetőségváltás, vagyis egy példa szerint, ha a magánszemély az év utolsó 4 hónapjában külföldi illetőségűnek minősül, akkor az ebben az időszakban szerzett jövedelem Magyarországon adóterhet nem viselő járandóságként sem válik adókötelessé. Magyarországon ez már jövőre nem lesz kérdés az egykulcsos adó és a szuperbruttó kivezetése miatt, de Németországban továbbra is az.

Szerintem érdemes végigolvasni a fájlt, mert jó példák vannak benne, és sok kérdésre választ kap az ember, de azóta történtek változások, amiket viszont figyelembe kell venni, pl. kiküldetés esetén ezt:
www.nav.gov.hu/print/nav/ado/szja/nemet_...s_kizaro_183nap.html

Bocsánat, ha túl hosszú voltam, de próbáltam összefoglalni a lényegesebb dolgokat.

Athena1985 írta: ...a kettős adóztatást elkerülő egyezmények szerint hol adóznak.
Magyarország-Németország között pl:

"Az új Egyezmény 14. Cikk (2) bekezdése szerint „az a díjazás, amelyet az egyik Szerződő Államban belföldi illetőségű személy a másik Szerződő Államban végzett munkára tekintettel kap, csak az elsőként említett államban adóztatható, ha:
a) a kedvezményezett a másik államban nem tartózkodik egyfolytában vagy megszakításokkal összesen 183 napnál hosszabb időszakot az adott adóévben kezdődő vagy végződő bármely tizenkét hónapos időtartamon belül, és
b) a díjazást olyan munkaadó fizeti, vagy azt olyan munkaadó nevében fizetik, aki nem belföldi illetőségű a másik államban, és
c) a díjazást nem a munkaadónak a másik államban lévő telephelye viseli."

Itt szeretném felhívni a figyelmet az ÉS-re, illetve a b) pontra, vagyis hogy ez csak a rövid távú kiküldetésekre vonatkozik.



9. oldal, ami így kezdődik:
"Az Egyezmények előírásai szerint a magánszemély által nem az illetősége szerinti államban végzett nem önálló munkából származó jövedelem főszabály szerint abban az államban adóztatható, ahol a munkát végzik. Azaz a magyar magánszemélyek által külföldön végzett munka ellenértéke a külföldi államban adóköteles.
A fenti főszabály alól kivételt képeznek a rövid távú kiküldetések..."

Vava!

Köszi a kiegészítést! Nos igen, értelmezni kell a szöveget és nem csak részleteket kiemelni, mert az hibás eljárást von maga után!
Egyébként korábban dobáltam be csak úgy törvényszövegeket, többnyire németül és nem fordítottam, magyaráztam megfelelően, ezért igyekszem a jövőben átláthatóbban és érthetőbben fogalmazni.
Visszatérve a kettős adóztatást elkerülő egyezményekhez: Ezek a megállapodások fontos részét képezik az EU-n belüli valamint a világ más országaiban történő munkavállalás utáni adóképződésnek, ezért van jelentősége például az EU/EGT igazolásnak, ami egy szakembernek, adóhatóságnak információt ad az adózás helyének meghatározására és ugye fontos az adó mértékének megállapítására!
A szabályozás Németország és Magyarország között 2011-ben változott meg és egy 1977-es rendelkezést váltott fel. Munkavállalók számára annyiban járt változással, hogy a korábbi naptári év helyett bármely 12 hónap munkaviszonyát kell vizsgálni, valamint a munkaerő kölcsönzés által foglalkoztatottak nem mentesülnek adózás alól a Németországban végzett munkájuk után.
A Vava által csatolt dokumentumot ezért fontos elolvasni, mert rengeteg hasznos információt tartalmaz erről és az adózás helyéről/illetékességéről!