Egy percre

Berlinben szombaton déli 12 órakor egy percre "megáll az élet" - Klaus Wowereit polgármester keddi felhívására az emberek egy perces néma csenddel emlékeznek a hírhedt berlini fal áldozataira. Minderre abból az alkalomból kerül sor, hogy az egykori keletnémet kommunista hatóságok pontosan 50 évvel korábban, 1961 augusztus 13-án kezdtek hozzá a mai német főváros keleti és nyugati felét csaknem három évtizeden keresztül mesterségesen elválasztó, 155 kilométer hosszúságú fal felépítéséhez. Szombaton 12 órakor megszólalnak a harangok, és egy percre leállnak a buszok, a villamosok és a vonatok. A kormányzó polgármester az évforduló napjára egész Németországot az emlékezésre szólította fel. Wowereit ugyanakkor hangsúlyozta: az áldozatokra való emlékezés mellett a németeknek ezzel az egy perccel is bizonyítaniuk kell a demokrácia és a szabadság melletti elkötelezettségüket. A hírhedt berlini fal fennállása alatt - 1961 augusztusa és 1989 novembere között - mintegy 5000 embernek sikerült az NDK-ból Nyugat-Berlinbe menekülnie, és körülbelül ugyanennyit fogtak el menekülés közben. Az áldozatok száma továbbra is vitatott. Német kutatók, illetve történészek hivatalos adatai szerint menekülés közben a falnál 136 személy vesztette életét, túlnyomó többségüket a keletnémet hatóságok lőtték agyon. Vannak azonban olyan kutatók is, akik ennél jóval több áldozatról beszélnek. Az "Augusztus 13. Munkaközösség" elnevezésű szervezet például egy épp kedden nyilvánosságra hozott tanulmányában 1613 halálos áldozatról beszélt. A szombati központi megemlékezésre Berlin keleti felében a Bernauer Strassén lévő központi emlékhelynél kerül sor. Azon részt vesz a szabadságát megszakító Angela Merkel kancellár, továbbá Christian Wulff államfő és Norbert Lammert parlamenti elnök is. Az emlékhely melletti kápolnában - amely a Megbékélés Kápolnája nevet viseli - éjféltől reggel 6 óráig életrajzuk felolvasásával emlékeznek a 136 "hivatalos" áldozatra. A Bernauer Strasse Berlin hajdani megosztottságának szimbóluma. A fal felépítése után az utcában a járda Nyugat-, a házsor Kelet-Berlinhez tartozott. A legdrámaibb menekülési kísérletek ennél a falszakasznál történtek, az egyes menekülőkről készített fotók akkoriban bejárták a világot. Az emlékezés "színfoltjaként" ludwigshafeni otthonában a berlini fal egy terjedelmes darabjával ajándékozták meg kedden a "német egység kancellárját", Helmut Kohlt. A Bild című napilap információja szerint a 3,60 méter magas és 2,7 tonnás faldarabot Kohl kertjében állítják fel. A 81 esztendős, tolószékhez kötött Kohl - akinek történelmi érdemei vannak a német egység előmozdításában - rövid beszédében visszaemlékezett arra, hogy több mint 20 évvel ezelőtt az egykori vasfüggöny mögött az emberek még szabadságuktól megfosztottan éltek. Az ünnepségen kereken 100 gyermek is részt vett. A volt kancellár ennek kapcsán azt hangoztatta, hogy a hajdani hírhedt építménynek mindig is emlékeztetnie kell a történelem egyik legsötétebb korszakára. A fal leomlásával kapcsolatban Kohl egyik, az akkori magyar szerepvállalásra utaló, emlékezetes mondata volt, hogy "az első téglát Magyarország ütötte ki a berlini falból". (MTI)

Irány Németország! A németországi magyar portál

MTI