Sok új álláslehetőség található a német munkaerőpiacon. Szakemberek viszont különbözőképpen vélekednek azok minőségéről. Néhányan kifogásolják, hogy sok a "nem tipikus" állás közöttük.

A szomszédos európai országokat tekintve a német munkaerőpiac jelentős fejlődésen ment keresztül az utóbbi években, és ezt a szakemberek sem vonják kétségbe. A sok újonnan létrejött álláslehetőség minőségéről viszont már igen eltérnek a vélemények. Erről adnak tájékoztatást a Szövetségi Statisztikai Hivatal aktuális adatai is, melyek alapján 2013-ban az általános foglalkoztatás 35,6 millió főre való erősödése ellenére a nem tipikusan foglalkoztatottak száma 71.000-rel 7,64 millióra csökkent. Ezzel szemben a normál foglalkoztatottak száma az előző évhez képest kereken 380.000-rel növekedett. Ezzel a normális körülmények aránya a teljes foglalkoztatottságot tekintve 0,7 ponttal 67,5 százalékra nőtt, míg a nem tipikus körülmények 21,4 százalékra csökkentek. A foglalkoztatás felépítése ez alapján „tipikusan” alakul.
A nem tipikus foglalkoztatottság fogalmához a statisztikusok mindazt sorolják, ami a klasszikus normálkörülményektől – teljes munkaidő, határozatlan – eltér. Szakemberek viszont vitatják a fogalmat. A részmunkaidő, a kis jövedelmet biztosító aprómunkák (angolul minijob) és a határozott idejű foglalkoztatás mellett az ideiglenes foglalkoztatást és a munkaerő-kölcsönzést is ide sorolják, annak ellenére, hogy ezeknél is gyakran határozatlan idejű, teljes munkaidős állásokról van szó.
A statisztikák szerint a nőket gyakrabban foglalkoztatják atipikusan, mint a férfiakat. Míg a férfiak aránya csupán 11,7 százalék, addig a női kvóta eléri a 32,5 százalékot. Ennek egyik oka lehet, hogy a nők gyakrabban dolgoznak részmunkaidőben. A részmunkaidő az egyetlen olyan terület, ami 2013-ban nőtt (0,6 százalék). Ezzel szemben a határozott idejű foglalkoztatás 4,4 százalékkal, az ideiglenes foglalkoztatás már egészen 5,3 százalékkal, az aprómunkák pedig 1,8 százalékkal csökkentek. Nyilvános vitákon az atipikus foglalkoztatás növekedését gyakran a Hartz IV elnevezésű munkaerőpiaci és szociális reformmal hozzák összefüggésbe. Egy hosszú távú megfigyelés viszont azt mutatja, hogy a növekedés elsősorban az 1999 és 2006 közötti időszakra esik, azóta stagnál, illetve csökken. A Hartz-reform viszont 2005. január 1-én lépett életbe. A német munkaerőpiac jövőbeli fejlődését illetően eltérnek az elvárások. A Szövetségi Munkaügyi Hivatal szerdai bejelentése szerint novemberben óvatosan nőtt a munkaindexe. Ezzel továbbra is magas maradt a vállalkozások munkaerőigénye és az elmúlt hónapok növekedési trendje is folytatódik. A jövőbeli vállalkozási feltételekkel szembeni elvárások csökkenése ellenére a gazdaságnak továbbra is szüksége van szakemberekre.
E hét csütörtökön a nürnbergi munkaügyi hivatal közzéteszi teljes november havi mérlegét. A szezonális ingadozástól függően a munkanélküliek száma a legutóbbi 2,73 millióról még egyszer csökkenhet. Más eredményt mutat a müncheni egyetem ifo gazdaságkutató intézet foglalkoztatási barométere. „A német vállalkozások csak alkalmanként bérelnek fel alkalmazottakat”, mutatja a közlemény központi tézise. A szolgáltató szektorban csökken a foglalkoztatás dinamikája, de még a pozitív tartományban mozog.

Forrás: MTI Fotó: GettyImages