A napirenden lévő módosítás a legnagyobb létszámban a Németországban vállalkozási tevékenységet végző magyar cégeket érintené. Ők már évek óta az ágazati kollektív szerződésben meghatározott kötelező minimál órabért – 14,45 eurót fizetik a munkavállalóiknak. A probléma az, hogy az EB által megcélzott ágazati átlagbérek ennél jóval magasabbak, 18-19 eurónál kezdődnek, de szakmánként és régiónként is eltérnek, amivel viszont már nem tudnak versenyezni a magyar cégek. A helyi cégekkel szemben nekik ráadásul nemcsak a munkabért kell kifizetni, hanem a munkavállalók szállásköltségét is.

Az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) fontosnak tartja, hogy Brüsszel ne befolyásolja adminisztratív eszközökkel a piac és benne a munkaerő szabad áramlását, hogy a magyar cégek bérelőnye megmaradjon a nyugat-európai piacon - közölte a szervezet szerdán az MTI-vel.
Az ÉVOSZ közleményében felidézi, a kiküldött munkavállalóknak jelenleg a fogadó országban minimum az érvényes ágazati minimálbért kell fizetni, amit az Európai Bizottság módosítana.
A régi tagállamok egy része támogatja, hogy azonos munkáért, azonos helyen, azonos bér alkalmazásával az adott szektorra jellemző átlagbért kapjanak a munkavállalók a kiküldetés ideje alatt, másik része a szolgáltatásnyújtás szabadságát preferálná.
A magyar építőipar alapvetően nem exportorientált, az építési export aránya az éves tevékenység 6-7 százaléka, ami meghatározóan az Európai Unió országaiba irányul. Az ÉVOSZ ezzel együtt nem támogatja a Bizottság javaslatát, mert elfogadása esetén csökkenne a magyar vállalkozások versenyelőnye az Európai Unió országaiban, hatósági eszközökkel akadályozná a versenyt, a szolgáltatások áramlását.
A gazdaság szereplőinek a verseny az érdeke, ahol a magyar vállalkozásoknak bérelőnyük van, még, ha csökkenő mértékben is, meg kell tartani - írja közleményében a szervezet.

Forrás: MTI Fotó: Getty Images