Ragaszkodnak az euróhoz

A német vállalatvezetők több mint háromnegyede ragaszkodik az euróhoz és az euróövezet fenntartásához, majdnem minden második vállalatvezető önazonosságában pedig erősebb az európai elem, mint a német egy kedden bemutatott felmérés szerint.

A Handelsblatt című német üzleti lap megbízásából készített felmérésben megkérdezett vállalati felsővezetők 76 százaléka szerint törekedni kell az euróövezet egységének megőrzésére. A német lakosság egészében jóval kisebb, 41 százalékos az euró és az euróövezet egységének megtartása mellett állást foglalók aránya.
A lap keddi számában ismertetett felmérés szerint a vállalatvezetők körében az európai egység gondolata iránt is erős a ragaszkodás, és a vezető menedzserek 42 százaléka inkább európainak vallja magát, és csak másodsorban németnek. Az exportra termelő cégeknél még magasabb, 45 százalékos az elsőrendűen európai identitású vezetők aránya.
A német kormány válságkezelő politikájának támogatottsága csaknem egyöntetű; 10 megkérdezett közül 9 helyesli Angela Merkel kancellárnak az euróövezetre vonatkozó politikáját. Ennek lényegi eleme, hogy az eddiginél több nemzetállami kompetenciát kell átadni Brüsszelnek. A javaslattal a vezetők 55 százaléka egyetért, 29 százalék szerint pedig a jelenlegi kompetencia-megosztást kell fenntartani.
A júniusban felvett adatok alapján az euróöövezeti államadósság-válságot a német cégvezetők 85 százaléka szerint sikerül megoldani, ami ugyan túlnyomó többség, de visszaesés a legutóbbi, idén januárban készült felméréshez képest. Akkor még 92 százalék számított arra, hogy sikerül legyőzni a válságot.
Ugyanez a tendencia mutatkozik meg azzal a kérdéssel kapcsolatban is, hogy megérzik-e a cégek a válságot. A júniusi felmérésben a vezetők 36 százaléka úgy nyilatkozott, hogy érezhető a válság az üzletmenetben, ami 3 százalékpontos növekedés januárhoz képest. 64 százalék nem tapasztalt az euróövezeti krízissel összefüggő válságjeleket, ami 3 százalékpontos csökkenés az év első hónapjához képest.
A cégek jellemzően kivárnak a fejlesztésekkel, vagy csak visszafogottan bővítenek. A relatív többség, 43 százalék a következő 12 hónapban nem tervez változtatást a beruházási tevékenységben, 44 százalék pedig a foglalkoztatottak számán sem kíván változtatni. Ugyanakkor jelentős a fejlesztésekre készülők aránya is, a megkérdezettek 33 százaléka tervezi, hogy a következő egy évben kismértékben növeli beruházásait, 35 százalék pedig arra készül, hogy kismértékben növeli az alkalmazottak számát. MTI