"Menekülés" Németországba

Sziasztok !

Belegondolt már abba valaki, hogy a török után mennyi magyar volt itt?

Jó szapora lehetett a nép, hogy nem kellett 20 év sem ahhoz, hogy Mária Terézia alatt megduplázza magát. Igen - igen, a betelepítésekről beszélek.

Emiatt én speciel nem hagyom el a hazámat, hanem visszatérek oda.

De félre a tréfával: 7 éves házam, 4 éves autóm, 2,5 éves motorom, szép asszony (32 lesz a drága ) 3 gyerekkel stb., szóval mindenem van, amit csak 15 évvel ezelött kívántam. 3 gyerek, 3 szoba, 4 kerék, most meg nesze neked.
Merthogy minden CHF-ben van, az volt a tuti 2000-től 2008-ig

Jelen állapot: belügyes fizetés, 25.600.- Ft. nejemnek GYET címén, nekem júniusban már diplomám. Ezzel szemben ház és autó részlet stb. 50%-al több lett, fizetésem reálértéke mintegy 20%-al kevesebb. Jó vagyok matekból, de ezt már én sem tudom egálba hozni. Hónapról hónapra fogadom a késedelmes befizetések miatt a pótlékokról szóló sárga csekkeket, gyomorsavam egekben az állandó stresszeléstől a pénz miatt. Anyával időnként "kapcsolatépítő" jellegű veszekedés a fáradtság és a pénz miatt.
Múlt nyáron volt szerencsém 3 hónapot az ottaniaknál Frankfurtban leszolgálni, azóta ott akarok !!!! (nem szeretnék) dolgozni.
Anyám, anyós, sógorék kint, már csak apámat kell megfűzni, hogy jöjjön ő is.
Nem lesz valszeg nehéz: 9 !!!!!! - azaz kilenc - hónapja nem kapott már fizetést rendesen (építőipar) !

MOST KOMOLYAN GONDOLTAD, HOGY PUSZTÁN HAZASZERETETBŐL ITT KELL NYOMORBA SÜLLYEDNI ? EÜ. OKOK MIATT LEROKKANNI ? MINDENT ELVESZTENI 2-3 ÉV ALATT, AMIT 15 ÉV ALATT FELÉPÍTETTEM ? MIUTÁN MI MINDENT MEGTETTÜNK AMIT AZ ORSZÁG ÉS A NÉP ELVÁRHATOTT TŐLÜNK ? BOCS, DE NEM !

Sziasztok,

Sajnos a mai Magyarországon ( és itt gondolok az elmúlt néhány évre is) olyan állaptok alakultak ki amit ha az ember "meghámoz" akkor kiderül hogy lényegében modernkori rabszolgaság van a demokrácia köpenyébe burkolva.
Már gyerekkorban belénk van súlykolva hogy házad-lakásod kell legyen, kocsid, stb., mert akkor leszel magad és a társadalom felé is elismert ,megbecsült ember.
Ehhez az átlag szülő nem tud segítséget nyújtani és mivel a társadalmi minta megkívánja, az nagybetűs életét kezdő fiatal tele duzzadó energiával,
szeretett párjával az oldalán ......elköveti életük rabláncra fűzését !
Hitelt vesz fel hogy háza-lakása-kocsija legyen.
ez viszont egy életre szól, mivel 25-30 év futamidő alatt streszelhet ezerrel hogy tudunk-e annyit keresni hogy legalább a részleteket kifizessük.
Azt hiszem elmondhatjuk hogy az átlag nem tud. Persze mondhatjuk hogy nem kényszerítette senki hogy így tegyen, de mégis százezrek kezdik így az életüket. Na de hogy ne legyen off a téma, csak azért kezdtem így hogy amikor hazaszeretetről beszél valaki akkor a szeretet az már benne van.
Ha a haza nem ad csak elvesz akkor nincs miért szeretni.
Engem "elvarázsolt" a tavaly kint töltött időszak, és ez alatt megértettem hogy nekem itt KELL ÉLNEM !
el vagyok adósodva rendesen itthon a fent említett okok miatt is és itt gürizhetnék még legalább 10-12 évig attól félve hogy a végrehajtó mikor viszi el azt aminek a megmentéséért gürizek .Az hogy legyen valamim......
majd csak utánna következne.A tavalyi tapasztalataim alapján meg 2-3 év alatt el tudom felejteni a "rémálmot" .Utánna már "magamnak" dolgozom.
Szóval mondjam azt hogy szeretem a hazámat??? Inkább azt mondom hogy szeretem a szeretteim és persze magamat.
Ha mégis hazajövök majd akkor már csak úgy hogy esetleg nyugdíjat is kapjak kintről, mert itthon nem lesz aki megtermelje amikor a felosztó-kiróvónak a kirovó oldalán leszek.

Elgondolkodtatott hogy a környezetemben mennyi ember gondolkodik így.
Aki teheti "menekül" és menekülni is fog innen.

Szép napot mindenkinek.

Hát ez igy igaz ahogy leirtad. Sajnos.Én is igy látom.
Idekint az emberek, kedvesek, nem stresszelnek, hétvégén nincs munkna csak pihenés ,wellnesz, kirándulás, Még a nyugdijasok is állandoan mosolyognak kirándulnak, nem azon gondolkodnak, hogy gyogyszert vagy kenyeret vegyenek Mi mikor jutunk ide el kisországunkban?????

sziasztok,

igen én is azt tapasztaltam, hogy árad a nyugodság a szervezettség mindenhol amikor Münchenben voltam.
Sajnos a fejlődés természetéhez tartozik hogy mire mi elérnénk valami fejlődést addig a most fejlettebb is még tovább fejlődik.
elérni azt a szintet mint ők ??? sohasem következik be !
egy cikkben olvastam igaz Ausztriával kapcsolatban, hogy megnézték az utóbbi 20 év magyar átlagkeresetének a növekedését és megállapították hogy ha ez az ütem marad akkor 30 év múlva érjük el a sógorok szinvonalának a felét.Gondolo, Németországgal hasonló párhuzamot lehet vonni.
akkor miről beszélünk?
egy élete van mindenkinek. Ha most aktív dolgozóként nem éhbérért dolgozik valaki hanem megbecsült fizetésért, akkor ez becsülendő és nem elítélendő szerintem. Lehet tengődni itthon és a nyomorba süllyedni, várva hogy majd valaki segít.
A mai kapitalista világban ilyen nincs.
Ezért kezdett a párom a 0-ról németet tanulni, és ezért váltottam én is olyan munkahelyre még itthon ahol támogatják a német tanulását.
Ő a szűk keresztmetszet a nyelv miatt, mivel én már régen kintről irogatnék a fórumba.
Ha felszívja magát egy erős alapszintre, akkor "menekülünk" .
Ja igen.......a párom.
Vidéken ha nincs segítséged akkor a kicsi gyerekedtől nem tudsz elmenni dolgozni. Ha mégis behívnak interjúzni akkor az első kérdés egy nőtől :
van gyereke? Mennyi idős? Beteges? Meg ilyenek.
szóval itt vidéken hátrány ha gyereked van.
Szegény nem is tud elmenni dolgozni. Kint úgy tudom nem "hátrányként"
kezelik ha gyereked van .Sőt !

további szép napot és "meneküljünk minél többen" .

Sziasztok
Hazaszereret? Árulás mert van annyi bátorsága az embernek hogy vált?
Magyar vagyok és leszek is akár hol is élek.Csak nem mindegy hogy hogyan.
Nem tartozok azokhoz a szerencsésekhez akik alá anyuci és apuci alá tudta tolni a lakást.Szerencsére lakáshitelt meg nem vettünk fel.Így marad az albérlet.De azon a szinten tarunk hogy már ez se megy:(
Párom alig látom mert folyton melózik.A gyerekek látják kb fél órát reggelente.
Pár hónapig elviseli egy család hogy az egyik fél kint a család meg bent,de mi értelme?A családnak biztos nem tesz jót.
A magyar szociális hálóról meg ne is beszéljünk.A lakosság nagy része minimálbérért dolgozik.Ha meg családalapításra adja a fejét meg még annyit se kap.Mindenki tudja akinek gyereke van mennyi is az annyi:(
Mi is nagy család vagyunk.Imádom is őket,de a szívem szakad meg amikor valamit nem tudok megvenni amit szeretnének.Arról meg ne is beszéljek hogy még nekem van lelkiismeret-furdalásom hogy idén el mertem magamra költeni 6000 forintot.
Milyen élet ez itt akkor?Ezért maradjunk?
Lehetne még taglalni a béreket meg egyéb finomságokat de nem sok értelme lenni.Aki itt van az mind azért van itt mert belefáradt abba a helyzetbe amiben jelenleg él.És ha már azon van hogy megy akkor valszi rossz helyzetben van mint mi is:(

Sziasztok !
Sajnos csak itthonról írhatok de Én is szeretnék a feleségemmel kijutni külföldre dolgozni és élni. Volt egy fuvarozó vállalkozásunk, de egy ügyvédnő felelőtlen munkájából kifolyólag a tudtunkon kívül felszámolás alá kerültünk, ahonnan már nem volt visszaút.Most nem részletezem, de ez Magyarországon tényleg megtörténhet. Mindenünk hitelből volt, mert azt gondoltuk, hogy sok munkával,de normálisan megélünk. Ennek hirtelen végeszakadt. Jelenleg már csak a megélhetésünket tudjuk finanszírozni emellett semmit sem fizetünk. Várjuk a július elsejét, hogy kilakoltatnak a házunkból. Alkalmi munkákból és a feleségem 57.000 forintos rokkantnyugdíjából élünk. Szeretném itt hagyni ezt az országot és még azt is elfelejteni, hogy merre van.
Üdv.: csizisanyi