bribug esélyei

Szia a középső,14 éves gyermek nem tudja még mit akar, igazi kamasz,bár biztosan élvezné,itthon nem hagyhatom !

Szia Gejza,
sorry, und Entschuldigung..
hát köszi, hogy legalább te figyelsz.
Nincs könnyű dolga a mamának...

Szia, igen, már képben vagyok
Sok sikert kívánok a kamaszkorhoz. (én is végigcsináltam 3 gyerekekkel... igaz, mi nem mentünk sehova akkor, de úgy sem volt egyszerű)
Szerintem 14 éves korban nem lehet még kitalálni, hogy mi legyen az ember... nagyon kevesen tudják csak.

bribug írta: köszi a válaszokat. mindenképp nyáron szeretnénk menni,évközben nem akarjuk a gyerekeket kivenni a suliból,hisz a nagy fiam most áll a szakvizsga előtt ,a tanév végén mennénk ki ,kérek fizetés nélküli szabit,h kapok akkor az egész nyarat ott töltjük,hogy legalább azt lássuk (főleg a gyerekek) ,hogy meg tudnának-e szokni, hisz ahogy írtátok is,én meg tapasztalatból tudom nem egyszerű kamaszgyerekkel az élet sehol sem. addig gőzerővel tanuljuk a németet . abban esetleg tudna valaki infrmációt adni,hogy egy itthoni egészségügyi érettségi ,általános ápoló, általános asszisztens végzettéggel milyen állás tölthető be az egészségügyben. szakmai tapasztlatom az idős gondozásban van,jelenleg is abban dolgozom,emellett masszőr vagyok.

Szerintem a 19 éves fiaddal ebböl a szempontból szükségtelen foglalkoznod. Nagykorú! A másik két gyereknél viszont én azt ajánlom, hogy bizony évközben gyertek ki és azonnal tegyétek be mindkettöt az iskolába. Öszig megtanulnak németül és az utolsó évet ismételjék itt meg! Én esetetekben nem ajánlok ilyen teszt idöszakot, mert szerintem a gyerekek nem tengerimalacok. Mit csinálsz ha morcosak és nem "tetszik" nekik? Ez irgalmatlan sokba kerül, s ha visszamentek ott folytatódik ahol most vagytok s marad az elégedetlenség! Ha a párod ilyen régóta itt van kint akkor mindent el tud intézni! lakást, munkahelyet, iskolákat. Ne sokat gondolkozz! Neked nagy elönyöd van azzal, hogy egy itt már régen kintélö családtagod van, aki tapasztalt az itteni életben, s életvitelben. Az sem megvetendö, hogy Ti nem egy ismeretlen anyagi helyzetbe jöttök ki, s a párod tisztában van a lehetöségekkel! INDULJATOK!

Sziasztok!
hosszú hónapok teltek el ,nyelvtanulással és gondolkodással...döntöttünk! novemberben megyünk a párom után,a felállás a következő: a nagykorú 19 éves már augusztusban kiköltözik,mi a kicsivel aki szeptemberben tölti a 6. évét novemberben követjük a család többi tagját. A középső 15 éves fiam úgy érzi neki most a "vérszerinti apukájánál" lenne a legjobb,így elköltözik hozzá,nekem mint anyának rettenetes hónapjaim voltak emiatt,de megbeszéltük,hogy tiszteletben tartjuk a döntését,és történjen bármi ,mi jövünk haza érte és a család mellett a helye! kaptam 4 hónapot a főnökömtől ,aki a legemberibb hozzáállással és segítő szándékkal ennyit tudott segíteni,ami a legnagyobb segítség,hogy ha bármi történik is ,márciusban itthon a újra munkába állhatok. Előre nem nézek ,nem hátra ,ám minden szálat nem szerettem volna felégetni magam mögött! Kapok ajánló levelet,bár a nyelvtudásom még messze van a jótól,bízom benne,hogy szakmámban tudok elhelyezkedni és idősgondozóként ,segédápolóként (egészségügyi érettségivel) találok is munkát. Egyébként meg nem esik le a gyűrű az ujjamról,minden munkát elvállalok. Lakás van,a párom vállalkozása szépen fejlődik,együtt lesz a család.Anyai szívemmel érzem,hogy a középső gyermek is kis idő után velünk tart majd! A kérdésem az lenne,hogy a kicsi szeptember végén tölti be a 6 évét,itthon most nagycsoportos ovis lenne,de mi a helyzet Németországban? ott iskolába kell íratnom?