Menni vagy maradni?

star70 írta: Én tudok házat Zalavárban, ahol 23 ezer foritért (+rezsi) lakbérért lehet lakni, csak a kert legyen rendben! Bagóért is lehet lakni! Igaz nem luxus, de ha valaki munkanélküli akkor ne ugráljon!

Ne röhögtess...és miből éljen Zalaváron...tudod ami itt legjobban hiányzik az a munkalehetőség,és erről nem az emberek tehetnek!!!!Ebben nincs igazad!!!!A munkanélküli segély 3 hónapig jár aztán szevasz..ezt is tudtad?

Hol marad a racionalizmus? Ha a sajátjában lakik de nem tudja fizetni a hiteleket mert munkanélküli, akkor MIBŐL ÉL? Te irtad hogy nem tud megélni és nem tudja fizetni a kéróját! Kérek egy kis logikát ha beírsz valamit!
*****

Nem tudom miért jobb lakást bérelni.. hót bizonytalan, és egy csomó (akár több ezer euród is) benne áll...tehát aki megteheti kint is sajátban lakik

Mi 1989-óta vagyunk kint és mindig bérlakásban laktunk! Környezetünkben szinte mindenki így lakik! Mi ebben a bizonytalan és főleg miért áll benne több ezer eurónk? (A lakbért kifizetem s minden javitásért a bérbedó felel.) A bérlakásnak az előnye, hogy ha itt nincs munka elköltözöm, egy másik városba ahol van. Ott is van bérlakás! Te a sajátodat ha kényszer eladod, netán elárverezik akkor mennyit buksz? Érted a számolást? S ahogy láthatjuk, nem én vagyok nehéz helyzetben a bérlakásommal hanem Ti a magántulajdonotokkal. Életed végig fizeted és soha nem lesz a tied. Lehet, hogy még a gyereked is azt fogja nyögni! (Ezért akarsz külföldre menni.) Jegyzem, nekünk is van Mo.-on egy kérónk, de mi mindig tudtuk fizetni és már évtizedek óta tehermentes, mert mindig csak addig nyújtozkodtunk ameddig a takarónk ért.....

star70 írta: Ha családod van,nem hiszem,hogy az ország egyik végéből ugrálsz a másikba..tehát ugyanolyan röghöz kötött vagy ,mintha sajátodban laknál...ez csak mese habbal,hogy szabadabb vagy!.

A nejemmel 1978-óta vagyuk házasok, s a beírásod miatt összeszámoltuk, hogy hányszor költöztünk. Nos eddig 17x költöztünk. Németországban viszont az utolsó 23 év alatt csak 3x. Miért nem vagyok akkor szabad? Mo.-on tehát 14x változtattunk lakhelyet! Szabolcsból is el lehet menni oda ahol munka van és sajnos már 57 éves vagyok, két felnőtt gyerekkel (33 és 35 évesek) mégsem értem, hogy miért ne lehetne költözni kivéve ha egy eladhatatlan és fizethetetlen ingatlant vettünk a nyakunkba Borsodmegyében!?

Ui: még ekkor is lehet persze, mert nem egy kolegám bérel itt a közelben egy szobát, mert 500-800 km-re lakik délen, a családi házban! Nem könnyű, de ezt is lehet tenni, ha nincs másképpen munka!!! Németországban teszik sokan! Talán otthon sem kéne finnyáskodni, ha a megélhetésről van szó!

Én egyszerúen nem értem, hogy minden kedves magyar aki ki otthon él, esetleg ki akar jönni vagy már ki is jött, úgy állítja be az otthoni életét, mintha ő maga mekkora nagy áldozat lenne! Hogy ők maguk semmiről nem tehetnek, mindig serények voltak, dolgoztak becsületesen, csak ez a csúnya ország/poltika/kormányok teljesen tönkretették az emberket! Otthon senki nem hibás és mindenki ártatlanul nyomorog!

Szeretnék e kérdésben pártatlan maradni, mert igazság szerint megértem az összes fél érveit...
Igen, otthon most nehéz az élet. Itt meg lehet élni a bérekből (ha van munkád) és nem szűkösen, egyik napról a másikra. Viszont! Kiindulva a saját családunkból, a szűkös anyagi keretek mellett, otthon mégis olyan dolgokra költenek az emberek, amik számomra értetlenek...lásd. drága babakocsi. Természetesen nem lehet általánosítani, mert rengeteg ember spórolásra kényszerül és a mostani árak mellett otthon életművészek élnek, szóval le a kalappal! Viszont ami nagyon hibádzik és fmedi hozzászólása is igazolja: hiányzik a szakmunkaerő. Az ország tele diplomásokkal, mert ugye otthon az az ember, aki lobogtatni tud ilyen-olyan papírt, attól hasra is esnek, akinek doktori címe van (tudom, mert három barátnőm is jogász). Miért sok az értelmiségi munkanélküli??? A fent leírt okokból. Nem akarom idekeverni a szocializmust, mert nagyon gáz volt, de ott meg pont az ellenkezője. Mindenki szakmunkásként akart elhelyezkedni. Láss csodát, valahogy sikerült. Miért? Mert szükség van fizikai munkásokra is. Most persze lehet engem azzal támadni, hogy jó, akkor én miért nem végzek két kezi munkát? Megtettem: amiko kijöttünk és nem találtam munkát, babyszitterkedtem és takarítottam mellette, családoknál főztem, stb. Wow, hősnek érzem magam ettől? Nem, csak meg akartam élni.
A bérelt lakásokkal kapcsolatban pedig nem értek egyet Star-ral. Itt nem véletlenül módi a bérlés. Tény, hogy kidobott pénz, de a mobilitás nem csak mese. Bár engem nem fenyegetett eddig ez a veszély, ne is fenyegessen soha, de a férjem legutóbbi munkahelyén kicsit rezgett legutóbb a léc (legalábbis úgy tűnt). A cégnek nem ment jól és elbocsátottak 200 embert. A párom szerencsére nem esett bele a rostába, mint a felmondása után kiderült, az egyik legjobb munkaerőjüknek tartották, de bizonytalan volt a jövő. Ha ott lett volna egy ingatlanunk, patt helyzet alakult volna ki. Egyrészt, mert én az életben nem tudtam volna ott elhelyezkedni a szakmámban, másrészt, a férjem sem (a munkahelyét leszámítva ez egy iparterület). Így fogtuk magunkat két kisgyerekkel és kerestünk lakást/munkát máshol (itt a Bodeni tónál) Münchenbe is visszatéerhettünk volna, de az csak számomra nyújtott volna megoldást, mert férjem szakterülete főleg északabbra (Hamburg, lejjebb Frankfurt és környéke) orientálódik (logisztika+oracle adatbázisfejlesztés). Münchenben inkább a busines intelligence és java szoftverfejlesztés keresett.
Visszatérve az eredeti témához: nem egyszerű két gyerekkel költözni (egy kisgyerekkel +terhesen is megtettük), de nem lehetetlen és hosszú távon befektetőbb, mint várni egy munkára helyben. Ebből ne vonjon le senki messzemenő következtetéseket, számunkra ez a megoldás bizonyult a legkézenfekvőbbnek. Az ingatlanvásárlás egyébként nagyon szuper dolog, mi is szeretnénk egyszer egy kis lakást venni pl. Münchenben, mert szuper befektetés!
Szerintem mindenki csinálja úgy. ahogy neki ésszerű, de legyen tényleg ésszerű!
Egyébként nagy mondás szerintem, hogy pénzt pénzből lehet csinálni. Otthon ez most elég nehezen kivitelezhető: ahhoz, hogy valaki külföldön dolgozhasson kell egy alaptőke, nyelvtanulás, képzés, ami mind-mind pénzbe kerül...de az is igaz, hogy mindenkinek arra van pénze, amire akarja...
Ez a vitatható természetesen, de ha mélyen belegondolunk, ha valaki nagyon akar valamit és tesz is érte, kis szerencsével el is érheti. Ennyi részemről.

Minden országban hiányzik a szakmunkás réteg, de megértem a mai fiatalokat is, hogy nem szeretnének szakmunkások lenni. Van becsülete, nincs, megfizetik, nem. Egy villanyszerelő ismerősöm Borsodban élt, semmi munka, feljött Pestre itt akad munka, de általában nem jelentik be, ha igen minimálbérre ( napi 10-12 óra munka)Télen elküldik, mert nincs építkezés, ezekben a hónapokban nem kap pénzt. Akkor keres alkalmi munkát, amiből vegetál. Már az sem igaz, hogy maszek munkából ezek a szakik megélnek, mert olyan csórók az emberek, hogy nem hívnak szerelőt, mindenki maga kokányol, csak ha nagyon muszáj akkor hív szerelőt. Most hibáztassuk, miért nem tanult, nem lehet mindenki agysebész, ha tanul akkor sok a diplomás. Ne vállaljon feketén munkát, se minimálbérre, mert legyen már fasza gyerek és mutassa meg. Mit, hogy hogy hal éhen, vagy ha a gyereke éhezik,mire várjon? Kénytelen elvállalni bármit, itt már nincs az, hogy önérzet. Az sem mindegy , hogy ki hova születik Mo-on, ha a keleti országrészbe, akkor rég rossz. Óriási hátránnyal indul, szemben egy Budapesten élő gyerekkel szemben. Az én gyerekem egy budai gimibe jár ahol anyanyelvi tanárok tanítják és 10-ben már kettő nyelvből van középfokú nyelvizsgája.(nem is itthon szeretne élni) Egy borsodi gyereknek szerinted milyen nyelvtudása van?
Az országban 1,9 millió gyerek van 18 év alatti, ebből 1 millió él a létminimum alatt, tényleg jó a helyzet. Biztos van aki megveszi a drága babakocsit, de ez mennyi ember, pár száz, max. pár ezer, de nem ez az általános.
Ez ami itt van az egész társadalom hibája, de pár százezer ember akinek ez nem tetszik,mit tud csinálni?
Semmit, sok fogja a motyóját és elmegy innen. Az nagy segítség, hogy honfitársaink akik már régóta kint élnek osztanak bennünket, hogy milyen szerencsétlenek vagyunk és miért vállalunk el bagóért munkát amikor fényt is lehet enni.

"...amikor fényt is lehet enni."

Ez mega-LOL. Emlékszem a sztorira, valahol Veszprém környéken volt az az örült, ugye???