Óvodai napirend

"Az otthoni teljesítmény erőltető, kommunikációs analfabéta gyártó és életképtelen ember tömegeket kialakító oktatáshoz"
Ezzel azért tudnék vitatkozni, de nem teszem... jogod van a véleményedhez.
Sajnos viszont a kérdésemre nem találtam választ a hozzászólásodban

Sziasztok!
Azért most nem egy felsőoktatási intézményről beszélgetünk, hanem egy oviról!
A nagyobbik lányom márciusban kezdi az óvodát. Első körben lindenbergi ovit szemeltem ki neki, de egyrészt túltelítettség volt, másrészt nem a lakhely szerinti intézménybe alapból várólistára kerültünk volna. Így maradt Weiler. A beiratkozáskor számomra egy szempont volt nagyon fontos: nyelvi támogatás! A kirekesztés, izoláltság elkerülése végett, mivel a legfontosabb, hogy a lányom be tudjon illeszkedni. Ha ez nincs meg, semmi értelme az összes többinek. Véleményem szerint az ovi egyébként a szocializálódás időszaka. Megismerni és megtanulni az együttélést, megosztást, alkalmazkodást, önállóságot, etc. Az utolsó évben van itt nálunk. pl. iskolaelőkészítő, ún Vorschule (vagy maga az ovi 3. éve), ott általában javaslatot is tesznek a gyerek iskolaérettségére.
A lényeg az egészből, hogy vagy magánovi a fent említett áron, vagy örül az ember lánya, hogy valahova be tudja iratni a gyerekét! Bár törvény szerint minden gyermeket megillet 3 éves korától az óvoda, illetve 2013-tól a bölcsi is, helyek hiányában vannak kritériumok, amik alapján rangsorolnak.

Kedves Bakszi!

Èn dolgoztam néhány müncheni óvodában és csak a nagyon vegyes benyomásaimról beszélhetek.
Alapvetö mostanság, hogy olyan jellegü munakeröhiány van az óvodapedagógusok között, hogy sajnos nagyon gyakran nincs, aki foglalkozzon a gyerekekkel. Az érvényes szabályok szerint 25 óvodással 2 pedagógusnak kellene foglalkoznia, de most annyi a betöltetlen állás, a fluktuáció és a betegállomány, hogy ezt rengeteg müncheni óvodában nem tudják folyamatosan megszervezni. Emiatt sajnos sok képesítés nélküli vagy sok esetben átképzett ember foglalkozik a gyerekekkel. A két pedagógus közül legalább az egyiknek „pädagogische Fachkraft“ – nak kellene lennie, na ezt a szülök általában nem tudják vagy nem tudják ellenörizni. Nem szeretném leírni, hogy milyen az, ha képesítés nélküli vagy tapasztalatlan, más szakmával rendelkezö emberkékre rázúdítanak 25 óvodást. Ebben az esetben tényleg csak a gyerekek felügyelete oldahtó meg talán, semmi más. Ugyanakkor nagyon sok óvodában/bölcsödében 12 órás nyitvatartás van nyári szünet nélkül, ami azt jelenti, hogy a gyerekekkel folyamatosan, vetésforgó rendszerrel a nap/év különbözö szakában más és más pedagógus foglalkozik. Minél kisebb a gyerek, ez annál rosszabb. A szabadságok, betegállományok lefedésére un. Springer-eket alkalmaznak, akik néhány napra beugranak a beteg/szabadságon lévö óvónéni helyett. Ez OK, jó ha van, de sok gyerekek nem tud az ilyen jellegü ez abszolút változásokhoz alkalmazkodni pont azért, mert kicsi és igazából stabil helyzetre van szüksége ahhoz, hogy jól fejlödhessen.
Dolgoztam Montessori óvodában is és megerösíthetem, hogy ott volt a legtöbb megbecsülése a gyereknek és a pedagógusnak is, ami a sikeres, derüs munka alapja. Ha én, a pedagógus szívesen dolgozom, mert olyanok a munkakörülmények, akkor abból a gyerekek egyértelmüen csak profitálnak. A Montessori óvodában (a városi és a méregdrága privát kéttannyelvü óvodához képest) volt a legderüsebb, legnyugodtabb légkör. Ennek sok oka volt, csak néhányat ínék le:
- Volt hely. Ha egy 25 nm-es szobába bezsúfolsz 12 db 0-3 éves gyereket, akkor ne csodálkozz, hogy agresszívak és nyügösek.
- Volt nagy kert
- Viszonylag rövid nyitvatartási idö. Egy kétéves gyereket be lehet tenni egy 12 óván keresztül nyitvatartó intézménybe, de akkor ne csodálkozzunk, hogy ordít, agresszív és csak fizikai eröszakkal lehet benyomni a gyereket reggel 7-kor a bölcsibe.
- Volt idönk a napot elökészíteni, volt továbbképzés, ügyeltek a minöségre, minden pedagógiai segítséget, anyagot megkaptunk.
- Egy csoportban 2 helyett 3 pedagógus volt fix állásban. Ez a gyerekeknek egy baromi elöny, mert van mód minöségi munkára, igazi emberi kapcsolat kiépítésére a gyerekkel, ami a nekik úgy kell, mint aszott növénynek az öntözés.
- A Montessori pedagógia egy kiforrott, jó módszer, amit ha rendesen alkalmaznak, akkor nagy az esély a jó eredményre ami egy derüs, nyitott, magabiztos, jókedvü, kiváncsi, nem aggresszív gyerek
Ha én most kisgyerekes szülö lennék, akkor ezekre a dolgokra ügyelnék az óvoda kiválasztásakor, nem arra, hogy van-e angol nyelvü foglalkozás meg uszoda meg táncpedagógus meg gyermekyoga vagy 24 órás nyitvatartás. Ezek a dolgok a GYEREK szempontjából TELJESEN lényegtelenek, ezek csakis és kizárólag a szülök lenyugtatására és pénzkaszálásra szolgálnak.

bakszi írta: . A keresőt kiválóan tudom használni, az árakról is van némi fogalmam. Konkrét tapasztalatokat szeretnék kapni arról, mivel töltik a napjaikat a gyerekek A gyerekek személyiség fejlődése 6 éves korra lezárul, én a saját lányomról tudom mennyire fontos a jó óvoda (nem egyetem képzés, de nem is felügyelet egy halom pénzért cserébe, ahol azt csinál ami épp tetszik). Ui: a montessori pont nem az elit képzésről szól!

Kedves Bakszi! Nyugodtan elhiheted, hogy ebben a fejlett országban pontosan arról van szó, hogy a gyereked elhelyezd amig Te dolgozol és nem arról szól ez, hogy képezzék a kölyköt! van iskolai előképzés az utolsó évben de ez is merőben különbözik tartományoktól és városoktól függően! Igaz Németországban nem is kötelező az ovoda, mint ahogy most bevezették ezt Mo.-on!
Előnye ennek, hogy ha neked nem tetszik az, ahogy a porponttyal bánnak, akkor nem kell oviba vinni! Majd lesz belőle egy egoista, egyke, aki csak felnőtt korára fog (esetleg) a társadalomba beilleszkedni! Szerencsére ez Németországban a szülők döntése és nem az államé! Vannak viszont kiváló lehetőségek, de akkor oda kell költözni. Sajnos nem lehet a kérdésedre konkrét választ adni, mert nem írtad meg, hogy mik az igényeid! Itt ugyanis az ovoda is üzlet, s ovodánként teljesen különbözik az ellátás, a program és az árak is egy településen belül is!!