Beiskolázás

htimea írta: ...nekem a Mo-rendszer a kevésbé szimpatikus. Ha a negyedik végi teljesítmény alapján juthatnának a gyerekek magasabb iskolákba,szerintem jobb eredmény születne.
Sok ötödikes "csúszik le" a felső és alsó tagozat egyenetlensége miatt. Hát túl sok és túl felesleges tananyag és hajtás szerintem inkább Mo-n van.

Szerintem az fontos, hogy nincs olyan hogy „német iskola”. Németországban az oktatásügy nem országos, hanem tartományi ügy, ezért az egyes iskolatípusok idötartama, a tananyag, a tanárok képzése, az egyik iskolából a másikba való átlépés módja mind-mind különbözik tartományonként. Egy hamburgi tanárképzö egyetemen végzett tanár nem taníthat automatikusan Münchenben. Vagy: míg pl. Berlinben a szülö és a gyerek dönt a továbbtanulásról, addig Münchenben alapvetöen az iskola, a tanár, illetve a negyedik osztályos félévi központi felmérések átlaga. Szerintem ez korai és merev, mert nem biztos, hogy egy negyedikes gyerekröl meg tudod állapítani, hogy milyen tanulmányokra “érdemes”. A késön érök, föleg a kisfiúk egy része, a nem szabályosan tehetséges vagy a nem német anyanyelvü gyerekek hátránnyal indulnak egy ilyen rendszerben. Ha 9-10 éves korukban teszteled öket és “döntesz a jövöjükröl”, akkor nincs idö arra, hogy egy késön érö gyereket “megvárj”.

Egyébként ennek a korai lefölözös bajor rendszernek meg is van az eredménye: alapvetöen a szülö képzettsége határozza meg azt, hogy mi lesz a gyerekböl, az iskola nem tudja eltüntetni az induláskor meglévö különbségeket, mert nagyon korán szétválasztja a gyerkeket. A külföldi gyerekek hátránya mindvégig megmarad: csak a 13%-uk tud leérettségizni, 20%-uknak viszont semmilyen iskolai végzettsége nem lesz. Ennek nyilván millió oka van, de a nagyon korai kiválasztás csak nehezíti a helyzetüket.

Kedves Gabica,
Bár másnak tetted fel a kérdést, de szeretnélek megnyugtatni Téged és a Többieket is, akik aggódnak a gyerekeik miatt.
Ha átolvasod a topik bejegyzéseit, leszűröd majd talán, hogy a gyerekek miatt nem kell aggódni és hogy minél kisebbek, annál egyszerűbb minden.
Az alapoktól - értsd:nulla nyelvtudásból - tanítanak itt és működik!
Egyszerűen felejtsd el a magyarországi állami nyelvoktatást.

Magánúton viszont ott is sokan jól csinálják, egy példa:
A fiam 12 éves, szeptembertől jár itt iskolába. Semmit nem beszélt németül.
Szülőként annyit tettem,hogy nem aggódtam,hanem a világ legtermészetesebb dolgaként kezeltem ezt a helyzetet. Igyekeztünk nagyon sok pozitív élményt kötni ehhez a szituhoz - itt végre együtt a család,eleve több a kirándulás, játék,stb. együtt - ,
párom azonnal vitte a grundra focizni és beállt német gyerekek közé, rengeteg jó német gyerekfilm van, ami már akkor is tetszett neki, amikor nem értette a szöveget.
Az egyik nagy kedvenc, - mint írtam fiam van - :
Die Wilden Kerle

Amikor pedig számítógépes játékot kapott, természetesen németül volt az is.

Ajánlok egy oldalt, talán segít azoknak,akiknek nehezen megy még a szemlélet váltás, olvasgass bele Te is:
Sok érdekes bejegyzést találsz,amit éppen kerestem Neked nem találom,de ez is jó:
Mint ezen a fórumon sokan, én is azt támogatom, hogy irány az anyanyelvi környezet annak, aki megteheti!

htimea írta: Oké DTC, csak rosszul fogalmaztam,a kérelem csak a forma, ahogyan mindezt jelzed.:)Teljesen egyetértek Veled, s még egy: barátnőmnek abban a sanyarú sorsban volt része, hogy gyerekkorában országról országra költöztek az apa munkája miatt.
Most 5 nyelven beszél, s bár van diplomája, - asszem az éppen magyar - ,de szerintetek kérdezik bárhol? És semmi gondja a munkavállalással....

Nem kérdezik. Lányom 4 nyelven ir, olvas, beszél.(magyar, nemet, angol, spanyol) Egyröl sincs semmilyen papirja sem, de nem egyszer volt, hogy az elbeszélgetésen anyanyelvü kolegával kellett beszélgetni. (Pl a mostani munkahelyén**) Szociológus diplomája van, de nem ebben a szakmában dolgozik. Most egy ideje a müncheni Microsoft központban "tesz, vesz, matat". Az utóbbi 3 évben 7x (hétszer) akarták elcsábitani más ajánlattal, más munkahelyre!

** Háromszor váltottak nyelvet a beszélgetés közben. Magyarul nem kellett ugyan, de angolul és spanyolul folyt a duma! Másnap már rátelefonáltak, hogy mehet dolgozni, s mindezt közvetlen az egyetem elvégzése után 2 hónappal.(Igaz elötte már folyt egy telefonos teszt, s rostálás)

Szia Julianna,

értem,amiről írsz, persze így van, de sztem nem az iskolai oktatás határozza meg, hogy kiből mi lesz.
Ilyen szempontból mindegy, melyik országban tanul a gyermek.
Itt is, ott is vannak szerencsétlenek és talpraesettek, ilyen-olyan helyzetből lecsúszók és önmagukat le-, aztán felküzdők.
Az lehet, hogy nehezebbnek tűnik Németországban bizonyos iskola típusból átmenni egy érettségit adóba, de mégsem ez fog meghatározni egy tartalmas, boldog életet.
Sokan aggódunk a gyerekeinkért, félve hozzuk ki őket, hogy jaj most mi lesz...
De többet számít, hogy tőlünk szülőktől mit vesznek át, milyen életvezetési mintát mutatunk, hogyan oldunk meg helyzeteket....
Emlékszel, amikor mi 14 éves korban választottunk pályát, vagy éppen 18, mert sikerült ezt a problémát "megúszni" egy sima gimnáziummal, akkor is azt mondtuk, hogy még korai.

htimea írta: A fiam 12 éves, szeptembertől jár itt iskolába. Semmit nem beszélt németül.
Szülőként annyit tettem,hogy nem aggódtam,hanem a világ legtermészetesebb dolgaként kezeltem ezt a helyzetet. Igyekeztünk nagyon sok pozitív élményt kötni ehhez a szituhoz - itt végre együtt a család,eleve több a kirándulás, játék,stb. együtt - ,
párom azonnal vitte a grundra focizni és beállt német gyerekek közé, rengeteg jó német gyerekfilm van, ami már akkor is tetszett neki, amikor nem értette a szöveget.
Az egyik nagy kedvenc, - mint írtam fiam van - :
Die Wilden Kerle

Kedves Tímea,
érdeklődni szeretnék - mivel a fiam csak egy évvel idősebb a Te fiadnál - hogy nálatok az iskolaválasztás ( nem a területre, hanem a gimnáziumot adó vagy nem adó közötti választás -) mi alapján történt vagy fog történni.

Régóta olvasgatom ebből a szempontból is a fórumot, de akik eddig írtak, azoknak vagy óvodás, vagy kisiskolás volt a gyermeke, viszont Te vagy az első, akitől azt olvastam, hogy felső tagozatos gyermeke van, és nem beszélt németül a kimenetelkor.

Sok helyen azt írták társaink, hogy gyermekük először egy csak a nyelvvel foglalkozó suliba került, de mivel ez tartományonként , sőt iskolánként változó változó ezért az is olvastam, hogy rögtön rendes suliba kerültek. Szeretném ha leírnád, a fiad milyenbe jár, és milyen segítséget kapott a nyelv elsajátításához, hol tart most, és bár a két iskolai tanítás nem összehasonlítható, de szeretném megkérdezni, mi a Ti tapasztalatotok e téren.
Köszönöm

htimea írta: ....De többet számít, hogy tőlünk szülőktől mit vesznek át, milyen életvezetési mintát mutatunk, hogyan oldunk meg helyzeteket....Emlékszel, amikor mi 14 éves korban választottunk pályát, vagy éppen 18, mert sikerült ezt a problémát "megúszni" egy sima gimnáziummal, akkor is azt mondtuk, hogy még korai.

Mi amikor 1989-ben elindultunk, a gyerekek miatt tettük. Jól kerestünk otthon is és nem anyagi okoból jöttünk ki! Nekünk már akkor úgy tünt otthon, hogy nem elégséges az oktatás.Pl. mi a gyerköcöket évekig járattuk egy anyanyelvü (NDK-s) némethez (privát). S közben az iskolában már jobban tudták a nyelvet, mint a "némettanár" aki régen orosz szakos volt.....Ez nekünk nem felelt meg!!! (Egyszer a lányom, még -harmadikban-, kijavitotta a tanárt, erre kiküldte az osztályból, pedig a lányomnak volt igaza!) Miutan kijöttünk nem is sokára Mexicóba mentek "cseregyerekként", 1 évre! Igy a spanyolt "lélegezték be".....
Szóval, otthon nem volt semmilyen perspektiva a gyerköcöknek!
Legalább is a mi elképzelésünk, szerint nem! Az idö minket igazolt!