Hausengel GmbH információkérés

Lac írta: Mindenki aki mar kijutott nem azert hagyta el Magyarorszagot mert nagyon jo voly az anyagi helyzete ravitte a muszaly elni, cimu slager..

Ez így nem korrket! Olvass vissza! Amikor mi kijöttünk kimondottan jó anyagiakkal rendelkztünk Mo.-on és csakis a gyerekek miatt indultunk el úgy, hogy évekig készitettük elő a kijövetelünket. (Nyelvtanulás, indulótőke, munkahely otthonról szerződéssel, én előbb jöttem félévvel s intéztem mindent a családnak.) Amikor kijöttünk mi megroggyantunk anyagilag, s kb. jó 4-5 évig tartott mire az otthoni szintet elértük! Ma, viszont már jóval túlszárnyaltuk az akkori lehetőségeket és a felnőtt gyerekeinknek meg tuduk azt adni -nem anyagilag-, amit az otthoni képzés soha nem tudott volna biztosítani!

Lac írta: ...mert nekem nem volt szerencsem ahhoz hogy valakitol utmutatasokat kapjak a ceggel kapcsolatban.

Ettől meg még a nem létező szőr is felborzolódott a hátamon! Hogy, hogy "valakitől útmutatást"?? Ki csinálja helyetted? Amikor mi kijöttünk még internet sem volt. Ma egy kattintás és 10 ezer infót kaphatsz még a csak a Galapagos szigeteken élő füzérlepke nemi életéről is...... Akkor nekünk magunknak kellett mindent intézni! (SK) Ki kellett jönni, utánajárni, szaladgálni mindenova, -kéró, papirok, munkahely, iskola, stb. SENKI NEM SEGÍTETT, s ez nagyon jó volt! Örültünk, hogy nem kell mástól függeni! Felnőtt emberek vagyunk, s nem kell senkinek a kiskezünket fogni! S jó iskola volt, sokat tanultunk!!

***S ami a fő dolog, senkinek nem is teszünk szemrehányást. Akkor sem tehetnénk ha nem sikerült volna! Aki meg naiv, azt ma is átverik, úgyan úgy ahogy a múltban is átverték!



*** Ha végig lapozol itt pár beírást (akár más forumon is) nagy százalékban másokat hibáztatnak azok az emberek, akiknek nem sikerült a külföldi munka! (A cég, a közvetitő, a pénz, a szállás, a kaja, a hazautazás, a munka, stb.) Meg sem fordul a fejükben, hogy szinte 100%-ban önhiba, ha zátonyra futnak. Rendszerint már Mo.-on félresikerült az életük, s csak indokot keresnek az önmaguk ámítására s megnyugtatására!

Kedves akarki aki olvassa hogy kezdjuk ugy a dolgot eloszor 1988 dolgoztam, kint Nemetorszagban ,ha valakinek ismeros az akkori helyzet , als gast arbeiter. Igaz hogy parevet eltoltottem kint Ismeros a nagy Fal leomlasa , a Brandeburg-i kapu ,stb. Nekem nem az volt a fontos hogy nagyon gyorsan penzt keresek es megalapozzam a jovomet kint. |Nem ugy kezdetem , nincs nemet nyelvtudas mar akkor sajat magam inteztem a dolgaimat nemet nyelven, meg az Auslanderamt-ban is egyedul ,mentem meghosszabitani a tartozkodasomat,.Mas kerdes hogy miert nem maradtam kint ,kinek mi a fontos, meg lattam a honfi tarsaimat akik a DDR- bol jottek at , magyar rendszamtablakkal, hamar fel lehetet ismerni oket mint ostdeutschen. Kihagytam egy par evet, mert en Magyarorszagon akartam ,elni.A tomeg akit en a cegnel lattam,honfitarsaim silany nemetnyelvtudassal orultek hogy alkalmaztak oket.Na hasonlitsuk ossze az anyagi helyzetuket alltalaban 6 mil.forint kolcson vissza fizetese volt a fo feladat. Hogy ok milyen feltetelekkel voltak alkalmazva, es aki mar dolgozott mint alkalmazott Németországban az tudja mirol beszelek.

Nekem 24 oranal kevesebb ido allt a r endelkezesemre hogy elfogadom az allast es azonnal kezdek vagy sem. En a tapsztalataimat irtam le a ceggel kapcsolatban, rengeteg ember varakozot ott a cegnel , volt aki mar tiz napot ucsorgot, es vart, szakapoloi vegzettseggel, volt aki eppen megunta es egy het utan hazament , volt olyanis akiert a csaladja jott mert mar nem volt penze meg vonatra sem. Korulmenyek az mellekes, hogy milyenek voltak a szallason, en nem azt iteltem el ,hanem hogy hogyan ment a munkafelveteli folyamat. Igazat adok Wagner Marinak abban hogy igenis van mit kritizalni az egesz folyamaton.

Kösz Lac,hogy igazat adtál nekem,Te is ezt tapasztaltad.
Olyan nincs,hogy EGY emberrel kifogástalanok,és 50-el nem.

Lac írta: Nekem 24 oranal kevesebb ido allt a r endelkezesemre hogy elfogadom az allast es azonnal kezdek vagy sem. En a tapsztalataimat irtam le a ceggel kapcsolatban, rengeteg ember varakozot ott a cegnel , volt aki mar tiz napot ucsorgot, es vart, szakapoloi vegzettseggel, volt aki eppen megunta es egy het utan hazament , volt olyanis akiert a csaladja jott mert mar nem volt penze meg vonatra sem. Korulmenyek az mellekes, hogy milyenek voltak a szallason, en nem azt iteltem el ,hanem hogy hogyan ment a munkafelveteli folyamat. Igazat adok Wagner Marinak abban hogy igenis van mit kritizalni az egesz folyamaton.

Tévedésben vagy! Először is azt kell tisztázni, hogy ki van kiért! A munkaadóknak sokmillió lehetősége van, nekünk munkavállalkóknak (keresőknek) viszont kevés. Ebből következik, hogy mi munkavállalók vagyunk kénytelenek alkalmazkodni! Ha ezt megjegyzed akkor még válogathatsz is a lehetőségek között! Ha viszont már a minkafelvételnél követelésekkel netán kritikával állunk elő, akkor nem kell csodálkozni azon, hogy megszivatnak! Nekik mindegy, jön a következő pályázó aki nem morcos! Mi vagyunk a munkahelyért, s nem a munkahely értünk!
Ilyen utóbbi, a szocializmusban volt! Akkor bárhova mentél is az országban, adtak munkát mert csináltak munkahelyet! Ahol harmincan dolgoztak 31 is elfért, s a termelékenység tök mindegy volt! Ez látszik meg még ma is Mo.-on, s ami szomorú, ez van még mindig a fejekben!