Menni vagy maradni?
12 éve 5 hónapja #20156
Írta: Miklós
"Én elszabtam, te elszabtad, ő elszabta, mi elszabtuk;
ha elszabtuk, hát elszabtuk, utólag már szabhatjuk. - Hofi Géza
Miklós válaszolt a következő témában: Menni vagy maradni?
Kedves Deco !
A 2012. évi minimálbér mértéke 93.000,-Ft BRUTTÓ.
Ez nettó: 60.915,- Ft.
Pontosan:Ma tudommal a minimálbér 93 ezer körül van.
A 2012. évi minimálbér mértéke 93.000,-Ft BRUTTÓ.
Ez nettó: 60.915,- Ft.
"Én elszabtam, te elszabtad, ő elszabta, mi elszabtuk;
ha elszabtuk, hát elszabtuk, utólag már szabhatjuk. - Hofi Géza
Kérjük, hogy Belépés vagy , hogy csatlakozhass a beszélgetéshez!
12 éve 5 hónapja #20167
Írta: Szilvi
Nem szeretnék személyeskedni, ez távol áll tőlem, de mivel többször említetted édesanyádat, ezért engedd meg, hogy leírjam a saját gondolataimat.
Édesanyád nyugdíja két részből áll, egyrészt a saját jogon, másrészt az özvegyi jogon szerzett rész ( remélem jól emlékszem). Aki ma Mo-on nyugdíjba megy, és ráadásul megözvegyül, az csak egy évig kapja az özvegyi nyugdíjat, ezért összehasonlításra ma az édesanyád nyugdíját csak egy másik özvegyi nyugdíjban élete végéig részesülővel szabadna megtenni és nem egy vagy akár két munkába járóval. Hiszen a nagyon is eltérő havi kiadások fajtája miatt az összehasonlítás csak számok egymásnak feszülése.
Édesanyád az élete döntő részét úgy élte le, hogy előre kiszámítható volt minden. Félre tudott tenni egy-egy cél érdekében ( meg is tette, hiszen az OTP hitelét visszafizette), mert egyrészről ezt látta a szüleitől, másrészről meg tudta tenni. Ő idejekorán megtanulta azt, amit ma sokan még csak felfogni kezdenek - korcsoporttól függetlenül - , hogy csak és kizárólag magukra számíthatnak. Senki nem ad semmit ingyen, és ha valaki előre nem gondolkozik, nyomorban fogja az egész életét leélni, holott azt végigdolgozta. Hidd el, örülj annak, hogy anyukád így gondolkozik, hogy biztonságban és nyugalomban él, de az én véleményem továbbra is az, hogy a dolgok nem összehasonlíthatóak.
Anyukám "paramétereiben" ( nyugdíj összege, cigi, könyvvásárlás, tehermentes lakás, ingyen utazás ( amit szintén nem vesz igénybe), visszafizetett OTP hitel) azonos, mint a Te édesanyád, de anyukám mégsem tud félretenni, mint a Te anyukád, mert az agyvérzését követően a korábban kiírt és az új gyógyszerek nagyon sokba kerülnek. ( Egészségügyi állapota csapnivaló, magas a vérnyomása és ráadásul cukros). Megpróbálunk a testvéremmel anyagilag segíteni, de büszke asszony, és igen nehézzé teszi ezt a számunkra.
Mindazonáltal az a véleményem, az embereket és/vagy a családokat, csak és kizárólag Önmagukkal lehet összehasonlítani. Soha nem hasonlítanám a saját kiadásainkat egy másik családéhoz, mert mások az alapok, és eltérőek az igények. (Ami más számára megfelelő, az számomra elfogadhatatlan.)
De válaszolva a kérdésedre, akik két bérből élnek, véleményem szerint egyrészről a két bér összege túlnyomó részt nem éri el a 2-300.000,- Ft-ot sem ( vannak kivételek, én is tudok sorolni a környezetemből, de ők vannak kisebbségben.), továbbá a legtöbben nem rendelkeznek önálló lakással, és végezetül csekély részük rendelkezik csak ismeretekkel a pénzkezelés tekintetében. E három momentum az véleményem szerint, amelyek önmagukban is ahhoz vezetnek, hogy nincsenek megtakarításaik és máról holnapra élnek.
Az átlag kereset pedig szerintem egy relatív fogalom, mert ha pl. én 800 eFt-ot kereset nettó havonta, a húgom meg 100 e Ft-ot, akkor az átlagunk 450eFt. Köszönő viszonyban sincs az átlag a valósággal, de jól hangzik. Lehet a statisztikákban mutogatni. Hasonló véleményem van a minimálbérről, a részletekkel nem untatnálak.
A véleményem azonban az, az emberek mentalitásán nagyon nehéz változtatni, pedig ez kellene az alapja legyen annak, hogy az életük megváltozzon. A lehetőségekre való odafigyelés, a pénzkezelés megtanulása csak a kezdet. Ezek elsajátítása végre elhozhatná számukra a nyugodtabb életet.
Erre a mostani regnáló kormány ad az új generáció számára megfelelő lökést a felsőoktatási rendszer átstrukturálásával. A jelenlegi helyzetben sokan eleve külföldre mennek továbbtanulni, s az ott megszerzett mobilitás - pénzkezelési ismereteket hazahozva fognak példát mutatni az itthon maradottaknak. A változást azonban mi már nem, talán csak dédunokáink fogják megérni.
Szilvi válaszolt a következő témában: Menni vagy maradni?
DECOTEXT írta: Anyukámnak (78 éves) jó nyugdija van. Most 138 ezer és nagyon jól kijön belőle! Hetente jár fodrászhoz, sajnos cigizik, gyakran vesz könyveket, soha nem panaszkodik. Sőt, elmondása szerint van megtakaritása is. Igaz tehermentes saját lakásában lakik, egyedül. Akik meg két bérből élnek miért nem tudnak megélni?
Nem szeretnék személyeskedni, ez távol áll tőlem, de mivel többször említetted édesanyádat, ezért engedd meg, hogy leírjam a saját gondolataimat.
Édesanyád nyugdíja két részből áll, egyrészt a saját jogon, másrészt az özvegyi jogon szerzett rész ( remélem jól emlékszem). Aki ma Mo-on nyugdíjba megy, és ráadásul megözvegyül, az csak egy évig kapja az özvegyi nyugdíjat, ezért összehasonlításra ma az édesanyád nyugdíját csak egy másik özvegyi nyugdíjban élete végéig részesülővel szabadna megtenni és nem egy vagy akár két munkába járóval. Hiszen a nagyon is eltérő havi kiadások fajtája miatt az összehasonlítás csak számok egymásnak feszülése.
Édesanyád az élete döntő részét úgy élte le, hogy előre kiszámítható volt minden. Félre tudott tenni egy-egy cél érdekében ( meg is tette, hiszen az OTP hitelét visszafizette), mert egyrészről ezt látta a szüleitől, másrészről meg tudta tenni. Ő idejekorán megtanulta azt, amit ma sokan még csak felfogni kezdenek - korcsoporttól függetlenül - , hogy csak és kizárólag magukra számíthatnak. Senki nem ad semmit ingyen, és ha valaki előre nem gondolkozik, nyomorban fogja az egész életét leélni, holott azt végigdolgozta. Hidd el, örülj annak, hogy anyukád így gondolkozik, hogy biztonságban és nyugalomban él, de az én véleményem továbbra is az, hogy a dolgok nem összehasonlíthatóak.
Anyukám "paramétereiben" ( nyugdíj összege, cigi, könyvvásárlás, tehermentes lakás, ingyen utazás ( amit szintén nem vesz igénybe), visszafizetett OTP hitel) azonos, mint a Te édesanyád, de anyukám mégsem tud félretenni, mint a Te anyukád, mert az agyvérzését követően a korábban kiírt és az új gyógyszerek nagyon sokba kerülnek. ( Egészségügyi állapota csapnivaló, magas a vérnyomása és ráadásul cukros). Megpróbálunk a testvéremmel anyagilag segíteni, de büszke asszony, és igen nehézzé teszi ezt a számunkra.
Mindazonáltal az a véleményem, az embereket és/vagy a családokat, csak és kizárólag Önmagukkal lehet összehasonlítani. Soha nem hasonlítanám a saját kiadásainkat egy másik családéhoz, mert mások az alapok, és eltérőek az igények. (Ami más számára megfelelő, az számomra elfogadhatatlan.)
De válaszolva a kérdésedre, akik két bérből élnek, véleményem szerint egyrészről a két bér összege túlnyomó részt nem éri el a 2-300.000,- Ft-ot sem ( vannak kivételek, én is tudok sorolni a környezetemből, de ők vannak kisebbségben.), továbbá a legtöbben nem rendelkeznek önálló lakással, és végezetül csekély részük rendelkezik csak ismeretekkel a pénzkezelés tekintetében. E három momentum az véleményem szerint, amelyek önmagukban is ahhoz vezetnek, hogy nincsenek megtakarításaik és máról holnapra élnek.
Az átlag kereset pedig szerintem egy relatív fogalom, mert ha pl. én 800 eFt-ot kereset nettó havonta, a húgom meg 100 e Ft-ot, akkor az átlagunk 450eFt. Köszönő viszonyban sincs az átlag a valósággal, de jól hangzik. Lehet a statisztikákban mutogatni. Hasonló véleményem van a minimálbérről, a részletekkel nem untatnálak.
A véleményem azonban az, az emberek mentalitásán nagyon nehéz változtatni, pedig ez kellene az alapja legyen annak, hogy az életük megváltozzon. A lehetőségekre való odafigyelés, a pénzkezelés megtanulása csak a kezdet. Ezek elsajátítása végre elhozhatná számukra a nyugodtabb életet.
Erre a mostani regnáló kormány ad az új generáció számára megfelelő lökést a felsőoktatási rendszer átstrukturálásával. A jelenlegi helyzetben sokan eleve külföldre mennek továbbtanulni, s az ott megszerzett mobilitás - pénzkezelési ismereteket hazahozva fognak példát mutatni az itthon maradottaknak. A változást azonban mi már nem, talán csak dédunokáink fogják megérni.
Kérjük, hogy Belépés vagy , hogy csatlakozhass a beszélgetéshez!
