Menni vagy maradni?

Kedves Eva,en nem vontam ketsegbe hogy ök adofizetök lehetnek,hanem DCT .
En csak erre reagaltam.

DCT az ellentmondast ott ereztem nalad,hogy egyszer azt mondod hogy mindenki a sajat szerencsejenek kovacsa,mindenkinek ugyanazok az eselyei,utana meg azt irod hogy a harzt 4-böl elök gyerekei,nem lesznek szerinted meg adofizetök sem!
Honnan akarod mar most megitelni,hogy ök milyen jövöt kovacsolnak maguknak?
Tehat azt gondolod hogy egy kevesse motivalo csaladban,rossz szocialis haterrel rendelkezö gyereknek nehezebb kovacsolni azt a szerencset?

Kedves Éva!

Jó, hogy ilyen "szemtől-szembe" megmondós vagy, ez a korrekt. Ha mindenki így tenne: kevesebb félreértés, rosszízű megjegyzés, stb...lenne.
A virágokhoz néha "beszélni" szoktam és virulnak, ha foglalkozik velük az ember.
Köszönöm a leveledet, további szép napot.
ilona

Szia Trixy0606!
Elolvastam az írást a srácról aki kijött Németországba majd rövid idő múlva vissza is ment Magyarországra. Több szempontból is megértem a döntését amiért a hazautat választotta, de valószínű annyira mégsem volt szüksége a pénzre, hogy maradjon. Akkor ugyanis adott volna magának időt, hogy egyáltalán beleszokjon az itteni életbe. Igen, nem könnyű, és ezt lehetne fokozni, de ha pénzt keresni jön ki, akkor ez lemondásokkal jár. A baj az, hogy otthon még most is sokan azt hiszik, hogy kijönnek dolgozni és dől a lé, és ez mennyire egyszerű. Hát nem az, és mindegy, hogy diplomával dolgozol vagy anélkül a kezdet nagyon nehéz.. Be kell illeszkedni vagy haza lehet menni. Én július elején jöttem ki, diplomás ápoló vagyok, és én is munkásszálláson lakom mert nem találtam még lakást, hogy a férjem és a lányom kijöjjön. És igen, én is sajnáltam magam rendesen mert otthon nem ilyen körülmények között laktam, és hetente 3x azt gondoltam amikor a sok munkától hólyagok lettek a talpamon, hogy na most megyek haza de azonnal. Mostanra megszoktam a munkát, együtt főzünk a szálláson, a munkahelyemen segítenek a diplomám honosításában, de ezért sokat kellett tennem.
Hozzáállás és türelem kérdése az egész, akkor menni fog, vagy hazafutni és lehet síránkozni!

Gergoo írta:

timi2012 írta: Tehat azt gondolod hogy egy kevesse motivalo csaladban,rossz szocialis haterrel rendelkezö gyereknek nehezebb kovacsolni azt a szerencset?

Bocs, hogy beleszólok de nem egyértelmű? Milyen példa alapján nő fel az a gyerek akit segélyekből "nevelnek" fel? Ezen túlmenően pedig teljesen helytálló a megállapítás: mindenki a maga szerencséjének kovácsa de aki nem is akar kovácsolni az nyilván nem illik a képletbe. Éljen le egy életet segélyeken, bravó!

De egyertelmü! Viszont ez akkor azt is jelenti,hogy az elet csak masodsorban mulik a "szerencse kovacsolasan"hiszen vannak olyanok akik alapbol sokkal nagyobb hatranybol indulnak.