Elnémetesedünk

Gergoo írta:

DECOTEXT írta: Miért jön nekem ez ha itt válaszolni akarok? (Error 404) www.iranynemetorszag.com/forum/tarsalgo/...idezese.html?id=8078

Meggyógyítottam

>>> Köszi!

Sziasztok!
Nem jártam erre már egy hónapja, de mentségemre legyen mondva, hogy épp az új életemet szervezem Németországban! De ebbe most nem megyek bele, majd írok inkább róla egy másik topikban, szívesen megosztom az eddigi tapasztalataimat - pozitívan és negatívat egyaránt.
Örömmel látom, hogy az oldal teljesen megújult, Great Job Gergő!
Ez a topik különösen megragadta a figyelmemet, mivel én is régóta azon rágódtam otthon, hogy velem van-e a baj, én vagyok-e különc és a csodabogár, hogy még gyakran a saját családom és barátaim sem értik meg, hogy miért nem jó nekem otthon, miért akarok én mindenáron és megint külföldöm élni. (nekem sem ez az első külföldre költözésem, már jópár évet éltem máshol).
És oda jutottam, hogy valószínűleg nem az én gondolkodásmódommal van a baj, hanem igenis a magyarok 90%-ának ilyen földhözragadt, begyepesedett és gyáva a hozzáállása világhoz, legalább is ahhoz a részéhez, ami Magyarországon kívül létezik. Ha pedit Te kiállsz magadért, veszed a bátorságot és megléped az álmodat azzal a reménnyel, hogy külföldön egy szebb jövő vár rád, akkor persze te vagy a csodabogár meg a sznob. És ezt még a közeli ismerőseidtől is megkapod, és ehhez nem is kell sokat külföldön élned, elég egy év!
Jön az irigykedés, a hátad mögött kibeszélés, mert otthon csak azt látják, hogy húúúú, külföldön élsz, egy év alatt vettél autót, fizeted magadnak az albérletet, és bizony sokkal jobban élsz és boldogabb vagy mint ők. Csak azt az oldalát nem látják az éremnek, hogy ezért te mit adtál fel, mennyit tettél, mennyit dolgoztál, esetleg olyan munkákat is elvállaltál amit az átlag magyar még otthon sem, nyeltél, szívtál, küzdöttél, amíg ide eljutottál, benyeled, hogy itt mindig külföldi bevándorló maradsz, de próbálsz beilleszkedni, bár ez egyáltalán nem könnyű. Mert otthon még mindig az a kép él az emberek fejében, hogy húúú, nyugaton, ott kolbászból van a kerítés és mindenki milliomos és minden ingyen van! Hát ez nincs így, csak persze irigykedni a legkönnyebb. Ha meg ne adj isten nem úgy jön össze a külföldi tartózkodás ahogy valaki szerette volna, és néhány hónap, fél év után hazamegy, akkor jön megint a kibeszélés: jaj, hát mondtam én, tudtam, hogy nem lesz ennek jó vége, ahelyett, hogy itt maradt volna, itt is lehet élni, maradjunk csak mi a fenekünkön, nekünk ez jutott és ebbe bele kell törődni.... stb. stb.... Hát szerintem meg fel kell emelni a fenekünket és változtatni azon ami nem tetszik. Én már gyerekkorom óta így élem az életem, és eddig bejött.....
Na, most én is jól megaszondtam a véleményemet, ti mit gondoltok erről a témáról?

Szia Lizy,

Magyarországon mindenkire megy az irigykedés meg a kibeszélés, nem kell ahhoz külföldre menni... és igen, a gondolkodásmód igencsak eccerű panaszkodni mindig mindenre, és semmit se akarni tenni magadért...
(pl. a gumiszerelő topikban is lehet ezt tanulmányozni...)

ha már újabb autód van vagy napszemüveged akkor "menő" és "pénzes" vagy.
Ha kiülsz egy teraszos helyre, inni vagy enni akkor meg maga mutogató.. cöhhh

laolaj írta: ha már újabb autód van vagy napszemüveged akkor "menő" és "pénzes" vagy. Ha kiülsz egy teraszos helyre, inni vagy enni akkor meg maga mutogató.. cöhhh

Ehez egy kis (igaz) történet a múltból. Mi négyen (az egész család, noha nem egyszerre) már 1989-ben kijöttünk. Még volt NDK. Akkor még válogathattunk a munkakörökben. 1990 nyrán vettünk egy Audi 80-at -28 ezer DM-. (1,8 benzines) Tüzpiros vadi új volt, s mit mondjak, szuper kocsi volt, ami 300 ezer km-t hurcolt bennünket zokszó nélkül... (No, de sorjában:) Augusztusban hazamentünk a kocsival, s ne tudjátok meg, hogy mennyire kiközösítettek ennünket! Anyukám lakásánál még tojást is dobáltak a kocsira az emeltről. Ismerőseimnek hiába magyaráztam, hogy 3 éves lizing a kocsi 8átvétellel), majd a maradékot hitelre fizetjük, ez nem számított. 5 (öt!) évig fizettük mert keveset kerestünk. Magyarázhattam, hogy túlóráztam, s még fekete melókat is vállaltam hétvégén, hogy fizetni tudjunk mindent!

Nem számított! Mi voltunk otthon az egy év alatt miliomossá vált, hazáját elhagyó (!) gazemberek, akik nem értik meg az otthon élők problémáit! Aztán a hosszú évek alatt fogytak a barátok, s miután mertünk venni egy sorházban egy lakást (15 évi német tartozkodás után) betelt a pohár. Mára szinte senki nem tartja velünk a kapcsolatot a régiek közül. A szabinkat legtöbbször hasonló (külföldön élő) isemrősökkel töltjük. Egyébként pontosan ezért indítottam ezt a topicot. Érdekes még, hogy ha otthon megpróbáltunk valakinek tanácsot adni, hogy hogyan próbálkozzon, akkor hamarosan arogánsnak és okoskodónak tituláltak bennünket, holott az eredmények egyértelműen melletünk szóltak!