Németországi munka nyelvtudás nélkül

Olvasva a hozzászólásokat, abban sokan egyetértenek, hogy a Magyarországi nyelvtanulással amelyet különféle tanfolyamokon, nyelvtanároknál lehet szert tenni. Nem sokat ér a mindennapokban, de vajon miért? Nem elég élet központú a nyelvoktatás? Tom

Sziasztok,

azért nem általánosítanék,nyilván van Mo-on is jó tanár és jó tanfolyam.
Mindenesetre az anyanyelvi környezetet, helyzeteket semmi nem helyettesíti.

És nem egyszerű például egy Ált.Ikolában tanító tanár helyzete sem,mert leírva vagyon,mit kell a gyerek fejébe tenni.Pláne,ha ő maga sem igazán használja a nyelvet élesben. S kérdés,mit is akarunk elérni:beszélni szeretnénk,vagy felvételizni.
Mert bizony előfordul,hogy a felvételin kiválóan teljesítő diák nem tud megszólalni, míg az a társa,aki nem magolt és nem a nyeltani szabályokat biflázta, bizony előbb érteti meg magát...

Tehát továbbra is azt gondolom,bele kell menni helyzetekbe, ha valaki beszélni akar gyorsan.
Eszembe jutott,amikor a fiam sütit akart kérni,azt mondtam neki,ha megveszed magadnak,megkapod. Vagyis kényszerhelyzet:értesd meg magad.

Nem baj,ha nem jó a szórend,meg a ragozás,csak csináld lazán....
Persze később lehet csiszolni.

Igazad van htimea!
Annak idején én is megkérdeztem egy 70 éves bácsitól, hogy kér-e csókot (párna helyett) ... naná, hogy kért. Kitört a röhej és egy életre megtanultam a "kisszen" és "küsszen" különbségét. Aztán szerettem volna mondani, hogy szeretem a kerti munkát, csak épp az lett belőle, hogy szívesen szeretkezek a kertben. Micsoda különbségek.) De ezekből is lehet tanulni. A lényeg, hogy merj utána tovább beszélni. Az emberi kommunikációban különben is a nyelv mindössze 30 %. A többi a gesztusok, a mimika stb. És ha meg akarnak érteni, hát meg fognak. Szépen lassan te is megérted ami a lényeg.

btgyrgytms írta: Olvasva a hozzászólásokat, abban sokan egyetértenek, hogy a Magyarországi nyelvtanulással amelyet különféle tanfolyamokon, nyelvtanároknál lehet szert tenni. Nem sokat ér a mindennapokban, de vajon miért? Nem elég élet központú a nyelvoktatás? Tom

Kedves btgyrgytms!
A probléma amit felvetettél egyszerü! Nem az a baj, hogy rossz az otthoni nyelvoktatás (mert nem lenne rossz!), hanem a struktúrája nem gyakorlati jellegü! Szinte minden tanfolyam a nyelvtannal s irással/olvasással kezd és nagyon kis (TÚL KEVÉS) a verbális használata az adott nyelvnek! Ehez jön, hogy nagyon kevés az anyanyelvü oktató, bármelyik nyelvet is vesszük!
Emlékszem, hogy nekem volt egy orosz tanárnöm, aki Moszkvában született. (A kiejtésünk kiválló volt oroszul.) Jegyzem. fél évig semmit nem irtunk le, csak dumáltunk, mutogatva! Ha egy tanár viszont magyar akcentussal oktat, a tanulók kiejtése még rosszabb lesz! Pláne ha az adott oktató egy erösebb német dialektussal "füszerezi" az egészet! A nyelvtani (olasás/irás) oktatásnak az az eredménye, hogy alig lesz aktiv kommunikációs készsége az illetönek, s habár közel hiba nélkül tud levelezni, beszélni alig vagy rosszul fog! Én 22. éve vagyok kint, de a helyesirásom meg ma is csapnivaló, viszont egy munkahelyemen sem volt ez gond. Most is irodában dolgozom, igaz nem kell leveleznem, de ha szükséges, akkor sem gond, mert a kuncsafttól elnézést kérek , "mert magyar vagyok" nem megy jól..... A beszédemen viszont (állitólag) alig érzödik, hogy külföldi vagyok! << Ezt a németek állitják!

Kis vigaszom is van: maguk a németek sem tudnak helyesen irni!

És a fentieken kívűl még hozzájön, hogy idehaza a Hochdajcsot nyomják Neked és odakinnt meg nem érted mit mondanak. Persze ha már kinn az ember hamar beletanul, úgy a legkönnyebb

Sziasztok,

megerősítem mindkét álláspontot, azaz vannak kiváló és vannak nagyon rossz tanárok Magyarországon is. Ami az iskolai oktatást illeti, nos ott sajnos véleményem szerint a "központilag meghatározott" anyag leadása a cél, és nem az, hogy a gyerekek egy erős alapokra épülő, beszédközpontú oktatásban részesüljenek.

Én általános iskola 3-4. osztályában tanultam magán tanárnál németül, majd pár év szünet után a gimnáziumban újrakezdtem.

A gimi III. osztályában - mikor NDK-s cserediák program keretében volt szerencsém 3 hetet év végén kint eltölteni - szembesültem azzal, hogy nem tudok beszélni, de még csak megszólalni sem merek.

Hiába tudtam sok szót, hiába voltam jó a suliban németből, de a beszédközpontú oktatás hiánya, meggátolt abban, hogy megszólaljak.

Szerencsémre a hétvégéket mindenkinek a saját cserediáktársa szüleinél kellett eltöltse, s én fel is szerelkeztem egy magyar-német és egy német-magyar szótárral, biztos, ami biztos alapon.

Leültünk a nappaliban és a család tagjai próbáltak beszédbe elegyedni velem, ami részemről nem ment. Nagy vonalakban ugyan megértettem, és válaszolgattam is, de azt hittem, ahhoz, hogy tökéletesen értsem Őket, és Ők is engem, minden szót tudnom kell.

Ezért hát felütöttem a szótárat, és elkezdtem keresgetni az általam nem ismert szavakat.

Suzanne édesapja a második szó kikeresése közben a könyvre tette a kezét, finoman becsukta azt, majd nagyon lassan a következőket mondta:

" Ha egy német meg akar érteni Téged, beszélhetsz akár milyen rosszul németül, meg fog érteni. De, ha egy német nem akar megérteni Τéged, beszélhetsz akár anyanyelvi szinten is, soha nem fog megérteni." .

Ez a két mondat akkora lökést adott, hogy eleinte kézzel-lábbal ugyan, majd már rövid, délutánra viszont már teljes mondatokban beszéltem, és a végén le sem tudtak állítani.

Kedvesek voltak, mert minden esetben kijavítottak, így 2 nap alatt többet tanultam, mint addig sok-sok hónapon keresztül itthon.

Azóta nem okoz gondot az, hogy beszéljek, még ha tisztában is vagyok azzal, hogy nem minden szót ismerek, vagy nem jó szószerkezetet vagy nem az éppen oda illő legtökéletesebb szót is használom.

Fentieket azért írtam le, mert azt gondolom, sokaknak a megszólalás a legnehezebb. Ne hagyjátok Magatokat, és beszéljetek, mert sokkal többet tanultok a beszéden keresztül, mint a könyvekből.

Ha nincs hova menni és nincs kivel beszélgetni, akkor a német adásokat nézzétek, német rádiót hallgassátok még otthon is. Alkalomnak kiváló a vásárlás, a a hivatalos ügyek intézése, a szünetekben, tömegközlekedési eszközökön a németek beszélgetését hallgatni. Nagyon sok dolgot, szófordulatot meg lehet így tanulni, és gyorsabban, mint a könyvből.