Nővérként Nittenau-ban

DCT, vannak helyek, ahol nem kérdezik, hanem közlik, hogy ennyi és ennyi.
Ha nagyon kellesz nekik, bizonyos pozíciókban, nem kell elfogadnod, mondhatsz többet, átgondolják és megint ajánlanak valamit. Ez már igenis alku. De ezek nem azok a helyek, ahol tömegével dolgoznak ugyanabban a pozícióban emberek.

Az előző munkahelyemen felvételiztettem embereket.
Még a telefonos interjún, mielőtt behívtuk volna őket, megkérdeztük, hogy mennyi a minimum fizetésigényük.
Ha nagyon magasat mondtak, akkor egyszerűen megmondtuk, hogy ennyi nem lesz, így ne raboljuk egymás idejét.
Ha azt az összeget, vagy kevesebbet mondtak, minz amit adtunk, akkor be lettek hívva személyes interjúra.
A lényeg a lényeg: hiába volt valaki hihetetlen meggyőző az interjún, hiába volt 10 éves tapasztalata a területen, hiába mondott bármilyen összeget, mert ő tudta, hogy más helyen a Call centerekben mennyit keresnek: így is-úgy is mindenki ugyanazt kapta fizetés gyanánt. Kb. 200 ember dolgozott nálunk ugyanabban a pozícióban.
Erre mondom, hogy van ahol tök mindegy, hogy mennyit mond az ember, mert tudja, hogy mennyit ér, azt a fizetést fogja kapni, ami azzal a pozícióval jár.

Eva10 írta: Es: szerintem ezt kell aranyositani azzal, hogy itt Nemetorszagban valosznüleg az elejen sem a nyelvet, sem a szaknyelvet, sem az itteni szokasokat nem ismeri ugy az ember, ezert valoszinüleg az elejen kevesebb lehet a bere. Mert hiaba diplomas növer valaki, es tud ezer dolgot,ha nem ismeri az itteni betegellatasi szokasokat, a dokumentaciot, stb, amit az itteni növer diploma nelkül is tud, amikor vegez. Ugyanis a növer a kepzese soran a het 3 napjan dolgozik, es 2 napot van iskolaban.
De el tudok kepzelni pl olyan megallapodast, amiben benne van, hogy az elejen kevesebb a ber, de x idö utan, ha mar tudja, ami elvarhato, a ber a többi hasonlo kepzettsegü es munkakörühöz hasonlo lesz.
Eva

Erre van az Einarbeitung. Mármint hogy az ember megtanulja az adott helyre érvényes szokásokat, megismerje a dokumentációt stb.
Legyen szó bármilyen munkahelyről, ha új valaki, időre van szüksége, hogy megismerje a helyi dolgokat.
A nyelvtudáshoz csak annyit, hogy megmondom őszintén, nyelv nélkül el se tudom képzelni, hogy hogy lehet elindulni ápolóként dolgozni, pedig itt sokan írják.
Ha pedig a nyelv megy, akkor a szaknyelvet 1-2 hét alatt magára szedi az ember.

Nem tudom hogy megy az Einarbeitung Németországban, hogy az már a munka része-e, vagy esetleg fizetés nélküli.
Nekem eddig otthon 2 munkahelyem volt, mindkettő betanítással kezdődött. A kórházban ez már a munka része volt, ugyanazt a fizetést adták, mint később.
A másik helyen 3 hónap volt a betanítás, 1,5 hónap elmélet majd 1,5 hónap gyakorlat, erre az időre is volt már fizetés, de valamivel kevesebb, mint utána a rendes fizetés.

Csak az volt a különbseg, hogy magyarul dolgoztal, az anyanyelveden, es a korhazban azt a munkat tanultad, nem volt egeszen idegen a betegellatas menete.
A masik munkahelyröl nem tudok nyilatkozni, nem tudom, mi volt. De az nagy szerencse, ha az embernek a tanuloidöre is jo fizetest adnak.
Persze, ha adnak, az jo.
De pl itt talan nem nagyon menne rövid idö utan a betegellatas menete, az ügyintezes, a szakmai szoftver. Az itteni betegellatas joval modernebb, es jobb, mint otthon. Aztan pl ha a szoftver eppen nem müködik, a növer hivja fel a szoftveres ceget, es hasonlok....
A nyelvröl meg annyit, hogy nem eleg latinul tudni a dolgokat, mert a beteg sem latinul beszel, de altalaban a szakmai szemelyzet is altalaban nemetül mond dolgokat, ahogy otthon meg magyarul.
Itt van probamunka, de az altalaban a felvetel elött van, es az Arbeitsamtnak kell engedelyeznie. Aztan vagy fizetnek valamit erre, vagy nem. Hogy felvetel utan mi van hivatalosan, azt nem tudom.

Eva10 írta: De pl itt talan nem nagyon menne rövid idö utan a betegellatas menete, az ügyintezes, a szakmai szoftver. Az itteni betegellatas joval modernebb, es jobb, mint otthon. Aztan pl ha a szoftver eppen nem müködik, a növer hivja fel a szoftveres ceget, es hasonlok....
A nyelvröl meg annyit, hogy nem eleg latinul tudni a dolgokat, mert a beteg sem latinul beszel, de altalaban a szakmai szemelyzet is altalaban nemetül mond dolgokat, ahogy otthon meg magyarul.
Itt van probamunka, de az altalaban a felvetel elött van, es az Arbeitsamtnak kell engedelyeznie. Aztan vagy fizetnek valamit erre, vagy nem. Hogy felvetel utan mi van hivatalosan, azt nem tudom.

Saját mostani tapasztalatomat írtam le.
Az elmúlt egy hetet az egyetemi klinika kardiológiai centrumában töltöttem, egy 40 ágyas kardiológiai osztályon. 20 ágy privát+20 ágy állami biztosított, átlagban kb. 10 beteg van monitoron.
Ez egy 2 hetes Praktukum amit csinálok, utána ha mindkettőnk részéről rendben van a dolog, akkor maradhatok dolgozni. Egyelőre az első héten vagyok túl.
Márciusban van még 2 másik kórházban bemutatkozóbeszélgetésre időpontom, azokat biztosan megvárom a döntésem előtt, már ha majd úgy alakul, hogy a döntés az én kezemben lesz. De addig sem akartam már otthon ülni, ezért vágtam bele ebbe a Praktukumba.
Elvileg kezdhettem volna rögtön Krankenpflegehelferinként (mert az Anerkennung még mindig nincs kész), de az már rendes munkaviszony lett volna, és addig nem akartam magam elkötelezni, míg a másik 2 lehetőségemet nem ismertem meg. Plusz én magam is így érzem jobban biztonságban magam, hogy éles bevetés előtt kipróbálhatom magam, hogy hogyan boldogulok a nyelvvel, illetve egy olyan szakmában, amit 10 éve nem csináltam.
Ezért döntöttem inkább addig a Praktikum mellett. Igaz, hogy erre fizetést nem kapok, de nagyon hasznos, sokat lehet tanulni. Ezt nem kellett Arbeitsamt-nak engedélyeznie, ez csak a fogadó intézményem múlik, hogyan szervezik meg.
1 hét után gyakorlatilag mindent csinálok (van egy olyan érzésem néha, hogy Stationsleiterin elfelejti, hogy tanulni vagyok ott és még nem dolgozni), kivéve a betegfelvételt és a dokumentációt, illetve a gyógyszerelést nyilván felügyelet mellett. A domumentáció megtanulásával, írásos és számítógépes, addig nem is akartam foglalkozni, amíg nem biztos, hogy maradok, mert az úgyis mindenhol más.

A nyelvvel kapcsolatban szintén a tapasztalatomat írtam le.
Sehol nem írtam, hogy elég lenne latinul tudni a dolgokat. Épp azt írtam, hogy fontos, hogy az ápoló beszélje a hétköznapi nyelvet, és már úgy kezdjen dolgozni. Épp elég a szakmait hozzátanulni munkakezdéskor, arra nincs idő, hogy valaki még az alap német nyelvet is ott tanulja meg, hiszen első pillanattól kezdve kommunikálni kell a betegekkel, kollégákkal.
Viszont ha valakinek megvannak az alapjai a mindennapi kommunikációhoz, akkor a szakmait magára tudja szedni 1-2 hét alatt. Szakmain pl. az eszközök vagy vizsgálatok neveit értem.
Mikor oda mentem, én se tudtam, hogy hogy hívják németül az ágytálat vagy kacsát, szoba WC-t, vagy hogy kérdezem meg a beteget hogy minden rendben van-e a székletével, vizeletével, vagy hogy mit jelent, hogy nüchtern, de ezeket nagyon gyorsan megtanulja az ember, ha ott van.
A betegekkel alapban hétköznapi nyelven kommunikálsz ápolóként, oda nem sok szakmai kell. Kell viszont annál több, ha a kollégákkal beszélsz. Persze sok minden latinul van, de rengeteg rövidítést használnak. Hét elején fogalmam sem volt mi az az ÖGD, TTE vagy TEE vagy sorolhatnám, most már tudom.

A lényeg: a betanulás és beilleszkedés is nyilvánvalóan annál gyorsabb, minél jobban beszéli valaki a nyelvet.
De nyilván egy magyar mindig hátrányban lesz, mert nem tanulta a német betegellátás alapjait iskolában, küzdeni kell a nyelvi nehézségekkel is. Emiatt sokszoros erőbedobással kell dolgozni az elején, sokkal több erőfeszítésre van szükség.
De semmi nem lehetetlen, csak akarni és tenni kell érte.

Szia astarta!
Szoval azt tudod csinalni egy het utan, amit otthin is tudtal,csakitt nemet nyelven.ha joltudom, eleg sokaig tanultan nemetül, tehat ez nem problema.
Ami a legfontosabb es a legnehezebb, azt nem akartad tanulni,mert hatha nem maradsz ott....
Haat....nem, nem mindenütt mas, nem erre kellena talan hivatkozni. En azt tudom, ami a praxisban van, de valoszinüleg a korhazban is hasonloan van.Nekünk van egy szoftverünk, aµit sok növer ismer, mert azon tanultak ök is. De mivel nem alapvetöen masok, es a betegellatas, betegfelvetel menete hasonlo - mert ugyanazokat az adatokat kell beirni, es ugyanazokat kell tudni - azert irtam, hogy ez a legnehezebb, mert ez teljesen uj itt - tehat ha egy szoftvert ismer, akkor könnyen megtanulja a munkat a masikkal is. Legalabbis nalunk igy volt. Es amig valaki nem tudja a betegfelvetelt es az adminisztraciot - es ez nagyon sok munka - addig nem tud egyedül dolgozni. A praktikum egyebkent arrol szol, hogy egy idö utan önalloan dolgozni hagyjak az embert. Ha ket het van az egeszre, akkor nem lehet egy honapig csak a kezet fogni a jelöltnek.
A szakmai nyelv egy reszet meg lehet tanulni könyvböl - több könyvröl is volt mar szo a forumon, mas reszet valoban a gyakorlatban lehet megtanulni. A röviditesek egy resz is benne van a könyvekben,legalabbis amit en ismerek, abban igen.

Kedves Éva,

1,5 éve tanulok németül. Azt mindenki döntse el, hogy ez sok vagy kevés.
Mindenesetre nyilván ez a legnagyobb kihívás a munkában, mármint a nyelv, nagyobb, mint a szakmai dolgok.
Szakmailag nem, egyáltalán nem azt csinálom 1 hét után, amit otthon is csinálni tudtam, hanem itt sokkal többet.
Otthon egy gyerekneurológián dolgoztam 2 évet, merőben más mint egy felnőtt kardiológia... Monitort vagy centrális vénás katétert mondhatom csak könyvből ismertem eddig, de perfúzort is csak elvétve használtunk. És még sorolhatnám.
De azért a legtöbb dolog nem speciális, pl. infúziók kezelése, sebek átkötözése, sc. injekciók beadása, betegek mosdatása, vagy épp az ágytál kiürítése...

Nem tudom mire próbálsz célozgatni ezzel a "talán nem erre kellene hivatkozni" megjegyzéseddel... Nem, nem lustaság vagy érdektelenség. Egyszerűen 2 hétbe nem fér minden bele.
Nekem ez a 2 hét praktikum és nem Einarbeitung, és nem arra van, hogy belejöjjek az osztályon folyó munkába hanem ezt amiatt csinálom, mert kevés a tapasztalatom eü.-ben, hiszen az elmúlt közel 10 évben mást csináltam.
Az elején leültünk a Stationsleiterin-nel, és megbeszéltük a dolgokat, hogy mit vár el tőlem a praktukum alatt, a dokumentálás nem volt benne, tehát vele egyetértésben nem mélyülök bele egyelőre a dokumentációs részbe, ami annyit jelent, hogy nem csinálom.
De hétvégére pl. minden írásos dokumentációból hoztam haza egy példányt, hogy átnézzem őket, és a jelentésileg hiányzó szavakat lefordítgattam.
Egyébként ha látnád, hogy mit csinálhat valaki hivatalosan egy praktikum alatt... Adnak róla előtte sokoldalas leírást. Részemről nem gond, hogy nem tartják be, mert ha tényleg csak azt csinálhatnám ami le van írva, semmit nem tanulnék... Viszont locsolhatnám a virágokat a kórteremben...