Német nyelvtanulás

Köszi szépen. És ezt a tananyagot hol találom meg?

delfin59 írta: Köszi szépen. És ezt a tananyagot hol találom meg?

Sziasztok!

Azért nem annyira egyszerű erre válaszolni, hogy megéri egy VHS-es tanfolyamot látogatni, vagy sem.
Mert:
Németül tényleg nem az iskolában tanul meg az ember, hanem az iskolai jelenléte alatt és otthon amikor új szavakat tanul vagy gyakorolja a nyelvtant. Ha nem megy iskolába nem fog az életbe tisztességesen megtanulni németül, mert az iskolában legalább egyfajta motivációt kap a tanuláshoz, és megmutatják neki, hogy egyáltalán mit kellene tanulni, milyen fontossági sorrendbe tanulja a nyelvtan különböző területeit, stb.
Arról nem is beszélve, hogy az iskolában nem csak nyelvtant tanul, hanem történelmet, irodalmat, népszokásokról, hagyományokról, ..., és még sorolhatnám holnap reggelig.
Tudom, hogy minden kezdet nehéz, és a legtöbben örülnek, ha a kijövetelre épp fussa a budget-ből, nem jut iskolába menetelre.
Még valami: egy kínait nem lehet alapul venni, mert ők jóval nagyobb hátránnyal indulnak az írásuk és a hangképzésük miatt. Egyébként meg hülyék minden egyes csoportban, minden iskolában vannak. Nem csak a VHS-nél..
Légyszíves ne vegyétek el mások kedvét az iskolában való nyelvtanulástól, sőt buzdítsátok őket, hogy a tudás hatalom, és nem kidobott pénz!
Az én példám is bizonyítja, hogy a VHS igenis jó! 2008 szeptemberétől koptatom a VHS-nél a padot, áprilisban fogom a C1-es vizsgát lerakni.
Sok sikert mindenkinek!
Maya

Szia Maya,

elolvastad te amit írtam?
Egyáltalán nem a VHS tanfolyamokról írtam, hogy megéri-e látogatni őket, hiszen írtam, hogy én pl. az integrációs tanfolyamot a Berlitznél csináltam...

Én általában a nyelvtanfolyamokról írtam. Másrészt nem azt írtam, hogy nem éri meg részt venni rajtuk, hanem a SAJÁT tapasztalatomat írtam le, hogy NEKEM nem érte meg. Ez nem kell, hogy feltétlenül másnál is így legyen.
De én kérek elnézést...
Írtam volna, hogy milyen hasznos volt, mennyit tanultam-tanulok a tanfolyamokon, ha nem így van?
És azért erről gyakran beszélgettünk, beszélgetünk a csoporttársakkal, nem én vagyok az egyedüli ezzel a véleménnyel. Te mindig csak a pozitív dolgokat írod le valamiről?
Persze a gond velem van, mert én az átlagtól maximalistább és motiváltabb vagyok, így az elvárásaim is nagyobbak...

Azt is leírtam, hogy ha valaki abszolút nem tanult még iskolai körülmények között németet, tehát fogalma sincs, hogy milyen sorrendben, mit tanuljon, annak mindenképpen jó, illetve azoknak is, akik otthon nem tudják rávenni magukat a komoly tanulásra. Illetve társaság miatt szintén jó lehet.

Egyáltalán nem az volt a célom, hogy elvegyem mások kedvét, főleg nem a nyelvtanulástól, de ugye a nyelvtanulást is lehet többféle módon csinálni, és mindenkinek más a hatékony. De azt mindenkinek magának kell megtapasztalnia, hogy neki mi hatékony.

Üdv., Anita

Szia Anita,

elnézést, ha megsértettelek volna.
Előző levelemet nem neked írtam, hanem mindenkinek..
Véleményünk sok mindenben megegyezik.
Tudom hogy vannak rossz tanárok, és borzasztóan fárasztó, unalmas "osztálytársak". Ez mindenhol és mindenkivel előfordulhat, hogy a többiektől előrébb tart, ezért unatkozik az órán.
Abban is igazad van, hogy egy kezdő csoportban még nem sok értelme van a párokban végzett gyakorlásnak. Nagyobb nyelvtudással rendelkezőknél egy ilyen Übung közelebb hozza a résztvevőket, segíti a csoportba való tartozás kialakulását.
Elküldtem az én "osztályomról" készített felvételt, amelyen jól látható, hogy igen különböző emberkék kerülnek össze egy ilyen csoportba. Van köztünk szinte minden kontinensről. Háziasszonytól kezdve a diplomásig minden. Szegényebbek, jómódúak egyaránt.
Ha jóidő van eljárunk kirándulni, ünnepelni vizsgák után, szülinapokon némi itóka és sütemény garantált. Ha már hónapokat eltöltünk együtt.., ismerjük meg egymást!
De persze senki se a "csoportszellemért" jár el az oktatásra, sőt, nem is a bizonyítványért, ..hanem azért, mert itt, ebben az országban tervezi az életét, szüksége van a nyelvtudásra.
De ez sem neked szólt, hanem allgemein, mindenkinek, hiszen több ezer látogatója van már az oldalnak.
Üdvözlettel. Maya

Szia Maya,

azért vettem magamra, mert épp én írogattam a tanfolyamokról, és nekem valóban nincs igazán pozitív véleményem róluk. De én leginkább tanulási szempontból közelítettem meg a témát.
Sajnos nálunk csapatot sem nagyon lehetett építeni az integrációs tanfolyamon, de ez biztos az én pechem, hogy épp ilyen csoportot fogtam ki. Voltunk néhányan, akik eljárogattunk együtt tanfolyamon kívül is alkalmanként a 7 hónap alatt, de a csoport nagyrésze kivonta magát a sulin kívüli programokból. A suliban viszont jól éreztük magunkat együtt.
A mostani csoportom pedig vagy tizenéves Au-Pairekből áll, akik sajnos nem az én korosztályom, vagy akik meg velem egykorúak, azoknak meg gyerekeik vannak már, és ezért másféle programokat igényelnek. Így nagyjából a közös iskolán kívüli programok kilőve.
Persze a suliban velük is jól elvagyunk, most voltunk múzeumban közösen, vagy hétfőn karácsonyi ünnepségünk lesz, mindenki visz valami finomságot...

Ezek tényleg jó dolgok, csak emellett a tanítás is lehetne hatékonyabb, és akkor még jobb lenne.

Az a meglátásod viszont nagyon találó, hogy mindenki keresse meg a szintjének megfelelő csoportot, mert egyébként úgy jár, mint én, unatkozni fog, és mérgeskedni, hogy miért nem tanulunk már valami komolyabbat. És egy ilyen tanfolyammal sok időt és pénzt elpocsékolhat az ember.
Csak épp én úgy jöttem ki, hogy soha nem tanultam iskolában németet, magamtól is csak pár hónapot egy magántanárnál, és ennyi alappal meg se fordult a fejemben, hogy ne az alapoktól kezdjem itt kinn is.
De abból a pénzből, amit kifizettem az integrációs tanfolyamra, 1050 euró, inkább kereshettem volna egy magántanárt, aki pár hét alatt felhozott volna B1 szintre onnan ahol voltam, és akkor inkább rögtön azzal kezdhettem volna a B2 tanfolyamot, nem ment volna el 7 hónapom az integráció tanfolyamra feleslegesen. De ugye utólag okos az ember.
De épp ezért írtam, hogy mindenki gondolja meg előre, hogy neki mi lehet a legjobb, leghatékonyabb út a tanulásban.

Üdv., Anita