Megélhetés Németországban

Papisa,
Vellanymernok vagyok, telecomban. Oszinten szolva en sem az otthoni melohelyen tanultam meg a nyelvet es en sem hasznaltam tulzottan, csak feluletesen! En mikor elhataroztam, hogy most itt az ido, tenyleg elindulok es elfogadom az elso szembejovo kulfoldi melot, akkor elotte jo fel evet gyurtam az angolt (beszeltem mar csak nem volt gyakorlat). Majd kivettem 1 honap szabit es kiugrottam Londonba kicsit updatelni magam. Mondjuk elotte mar tul voltam allasinterjukon. Utana pedig jott egy melo cegcsoporton belul, hr interju telefonon egy brit hr-essel, aztan szakmai es hirtelen kint talaltam magam:) Na nem itt akkor meg:) Azota merheto a fejlodes mind szakmailag, mind nyelvben, ezt legjobban abban latom, hogy mar megtalal a munka magatol is.
Most a nemetem kell gyurni, de ezt fizeti a ceg, csak tanulnom kell.
En a helyedbe nem elnem bele magam egy betegapoloi karrierbe. GYere ki betegapolni ha gondolod, de CSAK nyelvtanulas celjabol. PAr honap, addig is megeltek. Utana ha megy a nemet akkor szerintem tapasztalattal nem gond melot talalni. BAr lehet az angolt is kerik majd vmilyen szinten. Te milyen teruleten dolgozol?

sziasztok,

végülis tényleg jól elment a téma más irányba
Én úgy értettem az előző hozzászólásom, hogy a mostani gondolkodásom, tapasztalatom azt mondatja velem, hogy az előző 9 évet elpazaroltam az életemből.
Hogy ne nagyon offoljunk ( szépen magyarosan kifejezve ) :
Van egy régi ismerősöm aki festő, burkoló szakember. Igényesen dolgozik.
Ő mesélte anno hogy kimentek dolgozni Németországba és csodálkoztak amikor délután 5 órakkor szóltak hogy vége aznapra és a hétvégén meg pihi. így többet keresett mint itthon ha minden nap reggeltől-estig és a hét minden napján dolgozott. Pedig itthon is volt munkája bőven mert keresett szakember volt.
Akkor még nem értettem hogy miért vállalja be azt hogy távol van a családtól. Most már tudom.
Addig amíg én mérnöki fizetésből is el vagyok adósodva, neki tehermentes háza kocsija van és jól élnek.
Azért mert volt bátorsága váltani. Tavaly óta én is tudom.
Én még várok picit amíg a párom is fejlődik németből.
Aztán.....

további szép napot

Hello,

jól hangzik amit írtál a te siker-sztoridról.
Én gépész-tervező vagyok. CAD-mérnök. Német multiknál dolgoztam mindig is, de külföldi kiküldetésben csak egyszer volt részem.
Azt tudom, hogy kint baromira hiány szakma az enyém és már olyan cikkek is megjelentek a neten hogy GDP-növekedés visszaesésben is mérhető a mérnök hiány kint. Ha szingli lennék akkor mindenképpen azt csinálnám amit mondtál. Néhány hónap betegápolás , pénzmag gyűjtés és német tanulás hogy ott tudjak ragadni míg mérnök állást nem találok, aztán interjú.
Nálunk kicsit bonyolultabb a szitu sajna. Ezt most nem részletezem.
A lényeg hogy ha mást nem is de alternatívát szeretnék mire kimegyek.
Ezt a fizetetlen szabis trükköt lehet hogy elsütöm majd én is anno

egy szó mint száz minden itt töltött percért kár az életemből úgy érzem,
és sokszor flusztrál hogy nem csapták még fel számomra a rajt zászlót.


üdv

papisa

Sziasztok.
Az én szakmám is hiányszakma még itthon is, mert az esztergályos szakmunkások kihalóban vannak, itt a sima esztergára gondolok.
Én is dolgoztam CNC megmunkálóközponton is, de úgy megútáltatták velem ezt a szakmát, az állandó kapkodással, és a nyereségorientált vállalkozókkal, hogy már nem is akarok ebben a szakmában dolgozni.
Több mint öt év gyakorlatom van CNC gépkezelőként, de az utóbbi másfél évben többet butultam, mint amit 3 és fél év alatt tanultam.
Az állandó kapkodás, az ebből adódó selejtek, a sikerélmény és a dicséret hiánya, ha valami tényleg jól sikerül, stb.
Itt ha valamit jól csinálsz, biztos hogy valakinek nem fog tetszeni.
Sajnos a kolegák féltik az állásukat, ezért ha valaki törekszik és kicsivel is jobb vagy gyorsabb, akkor már vagy próbálják kiközösíteni, vagy lejáratni a főnök előtt.
Sajna, ez elszomorítja, és letöri az ember magabiztonságát, és a végén már megkérdőjelezi az ember saját döntéseit is.
Tehát én inkább csinálok mást, mert már nem szeretném újraélni ezeket a dolgokat, még gondolatban sem.
A lényeg hogy ne Magyarországon legyen a dolog.
Sziasztok.

Drága Ricsi

Lehet, hogy már kint vagy és éled az életet. de ha még nem vagy kint és még mindig gondolkodol rajta,hogy gyere-vagy ne akkor azt mondom ne gondolkodj gyere mert ami nyugalom és béke van azt otthon nincs pontosan amit irtál ott mindenki fusztrált, ideges, stb. de az otthon kialakult helyzet miatt érthető is.
Itt egy fiatal aki megbecsüli az életet és szeret dolgozni és nem csak a kaja-pia-zongora, jár az eszébe simán megél.

Én 2 hónapja jöttem ki a nyelvet nem tudom beszélni de igyekszem tanulni itt, csak ne kellene ez a der-die-das mert ez már nem nagyon megy nekem.

annyit még én nem vagyok mai csirke közel a 60-hoz mertem váltani akkor te is nyugodtan probáld meg a váltást. Én egy kis faluban lakom a bérleti dij az nem drága rezsivel együtt 30o eu. ami pénzem marad abból tudok kellemeseket enni nem úgy mint otthon a zsiroskenyeret.
egy gondom viszont van, miután nem tudok vezetni és busz járatok nincsenek, igy kénytelen vagyok igazodni a fiamhoz akinek van kocsija, igy mindig egy hétre bevásárolok mindent, és akkor nincs gond.

isteni sütöben süthető péksütemények vannak te sütöd meg és nem ördöngös és nagyon de nagyon finom friss illatú zsemlét reggelizni, na nem ragozom ne gondokodj, ha nem gyere nem fogod megbánni mint ahogy én sem.

Drága Ricsi

Lehet, hogy már kint vagy és éled az életet. de ha még nem vagy kint és még mindig gondolkodol rajta,hogy gyere-vagy ne akkor azt mondom ne gondolkodj gyere mert ami nyugalom és béke van azt otthon nincs pontosan amit irtál ott mindenki fusztrált, ideges, stb. de az otthon kialakult helyzet miatt érthető is.
Itt egy fiatal aki megbecsüli az életet és szeret dolgozni és nem csak a kaja-pia-zongora, jár az eszébe simán megél.

Én 2 hónapja jöttem ki a nyelvet nem tudom beszélni de igyekszem tanulni itt, csak ne kellene ez a der-die-das mert ez már nem nagyon megy nekem.

annyit még én nem vagyok mai csirke közel a 60-hoz mertem váltani akkor te is nyugodtan probáld meg a váltást. Én egy kis faluban lakom a bérleti dij az nem drága rezsivel együtt 30o eu. ami pénzem marad abból tudok kellemeseket enni nem úgy mint otthon a zsiroskenyeret.
egy gondom viszont van, miután nem tudok vezetni és busz járatok nincsenek, igy kénytelen vagyok igazodni a fiamhoz akinek van kocsija, igy mindig egy hétre bevásárolok mindent, és akkor nincs gond.

isteni sütöben süthető péksütemények vannak te sütöd meg és nem ördöngös és nagyon de nagyon finom friss illatú zsemlét reggelizni, na nem ragozom ne gondokodj, ha nem gyere nem fogod megbánni mint ahogy én sem.

Drága Csillamama!

Köszönjük elbűvölő soraidat. Ez egy nem mindennapi levél tőled,szívből jövő- szívhez szóló.
Hálásak vagyunk érte, hogy ilyen is létezik még.
Kívánom, hogy találd meg számításod, jóbarátokra tegyél szert, és érezd jól magad új otthonodban!
Minden jót!!! Maya