Devizahitelesek

Aniko79 írta: Dec, bocs, ha megbántottalak, tényleg nem akartam, inkább hálás vagyok, hogy most segítetek és tanácsot adtok, csak kérlek, ne ítélkezz olyan felett, akinek a helyzetét nem igazán ismered.

Nos, ez nagyon nem könnyű és nem is bántottál meg!
Én nem az életviteledet kritizáltam, csak magát a tényt, hogy sokan belebuknak (itt is) ha erőn felül hiteleket vesznek fel! Kész ennyi! A banki szerődéseket meg el kell olvasni, különösen az apróbetűs dolgokat!
S 2 kérdés még, aztán nálam a téma kifújt:
1/ Miért kell saját ház mindenáron? (Itt a BRD-ben a lakosság 70%-a lakik bérlakásban és műxik.)
2/ Amikor a devizás szerződést alárita az aki ilyet vett fel, vitt e magával szakértőt és mondjuk egy ügyvédet aki szakszrüen átolvasta volna a banki zsargont és érthetően elmagyarázta volna, hogy mi mit jelent?

(Válaszolok is magam:
1 Mert szokás? Mert igy illik? Mert tradició? Mert a szomszádnak is háza van? mert flanc?
2 Senki és ezt garantálom!)

UI: Ti hosszú évekeig törlesztettek, nem is kevet, mi egyetemre küldük a gyerekeinket, s voltunk a Kanári szigeteken, Thaiföldön, Mexicoban és Canadában azon a pénzen amit Ti a banknak adtatok. Igaz, nekünk is van otthon egy saját házunk, de ezt még akkor vettük (KP!) amikor a magyar casinóban hülyére kerestem magam a 80-as években! Itt a BRD-ben meg békésen és szuperül élünk bérlakásban!

Kedves "öregek"!

a gáz az, hogy már megint az okozaton rágódtok, piciny rózsaszín felhőcskéteken ülve...az okokat meg nem kívánjátok respektálni.
Maradjunk annyiban, ha a bankárokon nem lenne nyakkendő simán a szabolcsi uzsorások közé kellene Őket ültetni.
Az átbaszás kezdeti hőskorában már jó előre látták a végeredményt, a háttérben fel voltak készülve a bedőlő eszközök további sorsára. Komplett egységekkel rendelkeztek ennek problémamentes kezelésére. A hitelező bankoknál az éves prémium akkora volt, hogy az egyik ilyen kifizetési papírt látva (volt bankár a rokonságban) azt hittem 2db azaz kettő darab nullával elírták a végösszeget.
Pedig csak középvezető volt
Abban igazatok van, hogy át kellett volna olvasni a szerződéseket, de azt a magyar mellőzi, hisz soha nem engedték felnőttként gondolkozni...de ebbe megint nem mennék bele, mert hosssssszzzzzzzúúúúúú

(azt tudtátok, hogy az az autókereskedő aki jól alkudott 18% jutalékot is kaphatott a kihelyezett hitel után? Számolgassatok.... )

Deco figyel, Te itt németben mennyit fizetsz az albérletre (egy 2. emeleti társasházban)?
Gondolom nem keveset. Akkor miért jobb ez, mint otthon, egy vállalható kölcsönnel felépíteni családi házat? Röviden a mi történetünk, ez ugyan nem deviza, de hitel. Párommal 10 éve megismerkedtünk, és mikor kiderül, hogy hosszú távon gondoljuk együtt, "leültünk" és megbeszéltük mit is akarunk elérni hosszútávon. Mi szerettünk volna egy családi házat, két gyereket, és nyugodt életet. Belevágtunk, 4 évig csak tettük félre a pénzt, semmire nem költöttünk (köszönet a szüleinknek), és mikor összejött egy nagyobb összeg, megvettük álmaink telkét, és rá egy évre el is kezdtünk építkezni. Mikor fogyóban volt a pénzünk, körbejártuk a hitel lehetőségeket, és mivel volt még szocpol természetesen az mellett döntöttünk, és egy olyan összeget vállaltunk be, amiről úgy gondoltuk fizethető. Ebből befejeztük a házunkat, és éltünk "mint marci a hevesen", közben jöttek a gyermekek, minden szép és jó volt, csak valahogy a fizuból jöttünk ki egyre rosszabbul, és közben a feleségemet sem vették vissza a munkahelyére, vagy ha igen, akkor a sor végére tették volna, diplomás minimálbérrel...közben valami csoda folytán feleségemet megkereste egy régi kollégája, aki itt dolgozik kint, és munkát ajánlott, amit fél év töprengés után elvállalt. Na de a lényeg, hogy semmit nem bántunk meg, ha lehetne még egyszer így döntenénk, és nem gondolom, hogy rosszabbul jár az, aki ezt csinálja (havi 95 ezerből megvolt a hitel+ rezsi 102 m2 családi ház), mint az aki akár otthon 50-70 ezer forintot kifizet lakbérre, ami soha nem lesz az övé. Itt kint meg 500-1000 eurót... Persze a dolgok máshogy alakultak, amiben persze talán mi is hibásak vagyunk, de a lényeg, hogy ezt a részét nem bántuk meg! Én meg pont itt kint érzem az albérletben, hogy pénzt dobok ki az ablakon... na de nem kell egyetértenünk mindenben.